KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Molnár Gál Péter: Katherine Hepburn (1907-2003)

• Takács Ferenc: Az újbeszéltől a reality show-ig George Orwell és a film
• Varró Attila: Hitlergyőz Náci disztópiák
• Kolozsi László: Hivatali apokalipszis Kultuszmozi: Brazil
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Talált bűn Beszélgetés Janisch Attilával
• Muhi Klára: Képfaragók kalandjai Operatőr kerekasztal

• Fekete Ibolya: Mamma Kuba Kubai filmek
• Kriston László: Don Quijote Kubában Beszélgetés Oliver Stone-nal
• Epres Tamás: Betiltott forradalom Soy Cuba
• Tanner Gábor: Afro-brazil misztika Glauber Rocha
• Mátyás Péter: A Vakond Árnykép: Alejandro Jodorowsky
• Nánay Bence: A legújabb hullám Argentin filmek
• Szilágyi Ákos: Szovjet Hollywood Sztálin mozija (2. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója II.
KÖNYV
• Forgách András: Előhívatlanul Kubrick könyvek
DVD
• Pápai Zsolt: Paradoxonok mozija John Boorman: Zardoz
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Fecsegés-fúga Rengeteg
• Báron György: Álmodozások sora Boldog születésnapot!
• Zoltán Gábor: Jött öt Jött egy busz
• Ágfalvi Attila: Sekély mélység A boldogság színe
• Nevelős Zoltán: Újabb jelenések a sötétségről Apokalipszis most – rendezői változat
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Esküvő monszun idején
• Vincze Teréz: Magdalena nővérek
• Köves Gábor: Pokolba a szerelmmel
• Hungler Tímea: Az igazság órája
• Csillag Márton: Terminator 3.
• Vaskó Péter: A Karib-tenger kalózai
• Varró Attila: Sporttolvajok
• Herpai Gergely: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
• Varró Attila: Túl van a család
• Varró Attila: Segítség, hal lettem!

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Vörös nap

Benke Attila

Soleil rouge – francia–olasz–spanyol, 1971. Rendezte: Terence Young. Szereplők: Charles Bronson, Alain Delon, Ursula Andress, Toshiro Mifune. Forgalmazó: Mirax. 97 perc.

 

Akira Kurosawa A testőr című filmjének végén két veretes, nagyon hasonló filmműfaj (a chambara/szamurájfilm és a klasszikus western) ikonikus gyilkoló alkalmatossága, kard és pisztoly feszülnek egymásnak. Ezt az alig pár másodperces összecsapást teszi Takashi Miike Sukiyaki Western Django című filmjének központi motívumává, melynek csúcspontja az italowesternekből ismerős, hosszúra nyújtott párbaj, melyben Testőr-módra ismét katana és colt mérik össze erejüket. E két japán film között azonban van egy olasz vadnyugati kaland, Terence Young Vörös napja, melyben nemcsak az angolszász és a japán kultúra fegyverei, de legendás színészei (Charles Bronson, Alain Delon, Toshiro Mifune) is összemérik erejüket.

A Vörös nap történetét már ezerszer láttuk: adott egy értékes, egzotikus ereklye (ebben az esetben egy japán kard), amit a nagyravágyó, kapzsi bandita meglovasít (a mindig sármos Delon most lubickol a rosszfiú szerepében), társát (Bronson tőle kissé szokatlan idióta főhőse) pedig becsapja és lelövi. Így a hoppon maradt csavargó az értékes tárgy őrzőjével (Mifune meglehetősen sztereotip módon bölcsnek, transzcendentálisnak ábrázolt szamurája) az áruló nyomába erednek, útjukat pedig mexikóiak, egy szeszélyes szöszi és a jó öreg westernsablon szerint vadbarom indiánok keresztezik, míg eljutnak a felgyújtott nádasban zajló fináléig. A sztori tehát nem Oscar-gyanús, azonban a vágtató indiánokat kaszaboló japán harcos, vagy a végig civakodó szamuráj és cowboy látványa mégis bizarr módon izgalmassá teszik Terence Young westernjét. Az ilyen momentumok miatt is sajnálatos, hogy olasz létére a Vörös nap feladja az italowesternek keménységét, szikárságát, és mintegy klasszikus amerikai kalandfilmmé szelídül. Japán és a Nyugat összecsapása nélkül Terence Young műve szórakoztató, de feledhető western lenne, így viszont bír némi egzotikummal.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11580