KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálos szívdobbanás

Pápai Zsolt

De battre mon coeur s’est arrété – francia, 2005. Írta és rendezte: Jacques Audiard. Kép: Stéphane Fountain. Zene: Alexandr Desplat. Szereplők: Romain Duris (Thomas), Niels Arestrup (Robert), Jonathan Zaccai (Fabrice), Gilles Cohen (Sami), Emmanuelle Devos (Chris). Gyártó: France 3 / Canal Plus / Sédif Productions / Cofimage 15. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 107 perc.

 

A hetvenes évek egyik legjelentősebb filmje alighanem Scorsese Aljas utcák című fabulája, amely – olybá tűnik – egészen napjainkig hat, az amerikai mozira éppúgy, mint az európaira. Jacques Audiard (Férfiak mélyrepülésben, A számat figyeld) szakajtónyi díjjal, egyebek közt 8 Cesarral és egy BAFTÁ-val elismert friss munkája is erre utal.

Az inspirációt annak a James Tobacknak 1978-as debütáló játékfilmje (Ujjak) szolgáltatta Audiard számára, aki odaadó Scorsese-tanítványként híresült el pályája elején. Toback filmjének hőse, a két világ ütközőzónájában toporgó fiatal férfi (akit Harvey Keitel alakított) egyszerűen átsétált Audiard munkájába, csupán fizimiskát cserélt, és az új francia színésznemzedék ügyeletes nagyágyúja, az új Belmondónak kikiáltott Romain Duris vonásait vette magára.

Hősünk igazi aljamunkával keresi a mindennapi betevőt a párizsi aljas utcákon: cinkes ingatlanügyletekkel foglalkozik, időnként pedig besegít a még zavarosabb bizniszekben gusztustalankodó apjának. Tomot minden látszat ellenére mégsem nyelte még el a fertő. Folyamatosan őrlődik animális késztetései és spirituális táplálékra éhes énje között, így amikor egy véletlen találkozás zongoraművész édesanyja egykori mesterével felcsillantja előtte a reményt, hogy folytathatja megszakadt zenei tanulmányait, ő kapva kap a lehetőségen. Amilyen kőkemény volt apja mellett a pénzbehajtásban, olyan elszántan kezd zongoraleckéket venni, és minden energiáját annak szenteli, hogy képbe kerüljön a közelgő meghallgatásra.

A Halálos szívdobbanás nem csupán középponti karaktere és az őt gyötrő problémák jellege miatt emlékezetet az Aljas utcákra, hanem a megmunkálásával is. A stilizált terekben játszódó jelenetek javát kézikamerával rögzítették, a Scorsese filmjének megszületése óta eltelt három évtized nyoma legfeljebb az akciókat színező fess montázstechnikán látszik. A Halálos szívdobbanás kis rosszindulattal míves iparosmunkának nevezhető, kis jóindulattal a napjaink világfilm-termését uraló középfajú művészfilmek mintadarabjának. Kinek-kinek kedve és ízlése szerint.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8636