KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Lucy

Andorka György

Lucy – amerikai-francia, 2014. Rendezte és írta: Luc Besson. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Eric Serra. Szereplők: Scarlett Johansson (Lucy), Morgan Freeman (Norman), Amr Waked (Pierre), Johan Philip Asbaek (Richard), Choi Min-sik (Kang). Gyártó: Canal+ / Ciné+ / EuropaCorp. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

Félő, hogy az emberi szürkeállomány 10%-os kihasználtságról szóló mítosz számonkérése a felütésben Luc Besson új moziponyvája kapcsán nagyjából annyira tűnhet cool gesztusnak, mint Carl Sagan az X-akták néphülyítését ostorozó megjegyzései, a kevésbé informált olvasók kedvéért elöljáróban mégis szögezzük le: a fenti elképzelés nem több, mint félreértések sorozatában gyökerező – már csak a természetes szelekció vastörvényével is logikailag ellentétes – városi legenda. A fikció világában persze légből kapott premisszákra is egészen csinos várakat lehet építeni, és noha az agy nem éppen úgy működik, mint a „rootolható” okostelefon, a rendező dicséretére legyen mondva, dramaturgiailag remekül vezetett, feszes és profi mestermunkát húz fel erre a macguffinra. A rosszkor, rossz helyen lévő csitri speciális droggal kitágított elméjű szuperhőssé válik, hullahegyek kíséretében; in medias res nekilóduló, színtiszta exploitation a Crank-filmek nyomdokain. Mindezzel semmi probléma nincsen, időnként jól esik, ha Johannson közelképekkel fetisizált idomai előhozzák a belvárosi értelmiségiből a neandervölgyit, a Dies irae taktusaival aláfestett vérontás a galamblelkekből a Mechanikus narancs Alexét, az olcsó CGI-gimmickek és a big beat zenével támogatott párizsi autós üldözés csillagászati kliséje pedig a túl sokat látott esztétából némi elnéző somolygást.

A nő körülrajongott fesztiválkedvence és a Transzcendens komótos, régi iskolás sci-fije után az alászálló kultúrjavak logikája szerint immáron a szofisztikált filmkedvelők illetve Kurzweil-hívő geekek szűkebb körén kívül is fogyasztható variáció került az étlapra a korszellemet fémjelző transzhumanizmus/szingularitás témában. A plázaközönség minden bizonnyal kajálni fogja, de az aggodalmas jövőképek után az előző csoportok számára is felüdülés lehet a címében etiópiai ősanyánkra utaló Lucy: megnyugtató a tudat, hogy történjék bármi, Besson filmes univerzumában minden dolognak mértéke a popcornt zörgető majomember marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11765