KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az ígéret földje

Árva Márton

La jaula de oro – guatemalai-mexikói, 2013. Rendezte: Diego-Quemada Díez. Írta: Lucía Carreras és Gibrán Portela. Kép: María Secco. Zene: Leonardo Heiblum és Jacobo Lieberman. Szereplők: Brandon López (Juan), Rodolfo Domínquez (Chauk), Karen Martínez (Sara). Gyártó: Animal de Luz Films / Kinemascope / Machete Producciones. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 102 perc.



A mexikói születésű tagokból verbuválódott, de a hatvanas években az Egyesült Államokba települt veterán folkegyüttes, a Los Tigres del Norte 1983-ban kiadott egy csalódott hangvételű dalt La jaula de oro (Az arany ketrec) címmel, melyben emléket állít az emigráns élet beváltatlan ígéreteitől, meghasonlásaitól és félelmeitől megtépázott latin léleknek. A gazdasági különbségeket még tovább fokozó évtizedek a túlélés kőkemény szempontjára cserélték a honvágy luxusát, a latin-amerikaiak kegyetlen megpróbáltatásokkal járó, északra tartó népvándorlása pedig máig kiapadhatatlan ihletforrása a kalandos történetekre éhes és a szociálisan érzékeny filmkészítőknek is.

Quemada-Díez ez utóbbi csoporthoz sorol, és fesztiválkedvenc munkájában következetesen elutasítja a mélyszegény hátterét maga mögött hagyó kamasztrió ismerős alaphelyzetében rejlő romantika (Una noche) illetve suspense (Sin nombre) kiaknázását is. Így heroikus vándorút helyett a drámai fordulópontokon szó nélkül továbbzakatoló, a puszta életösztön és a csoport lassú sodrása által hajtott tragikus pikareszket látunk, melyben az épp következő, potyautasként megmászható vagon indulásáig hátralevő napok átvészelése és az érzelmi kötődés legyőzése az igazi kihívás. Hiába kísértenek a film túlnyomó részében a Sin nombre képei és jelenetei, a szórakoztatás szándékát ebben az esetben kérlelhetetlenül fölülírja az út minél objektívebb bemutatása és a kidolgozatlanul hagyott karakterek már-már antropológiai szemszögű megfigyelése (lásd a spanyolul sem beszélő indiánnal folytatott akadozó kommunikáció jeleneteit). A La jaula de oro szikár krónikáját átszövi a társadalmi-politikai lelkiismeret furdalás, ami lehántja a történetről a kínálkozó műfaji kérgeket, és hőseihez hasonlóan csupaszon-védtelenül küzdi magát tovább az úton, ahol tömegek fordulnak meg, de célba érni csak keveseknek sikerül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11762