KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Alberto expressz

Kovács András Bálint

Franciásan könnyed és bohókás film. Sokáig nem derül ki, hogy miről szól, ez teszi a fura fordulatokat, amelyekben a film első harmada igen gazdag, még érdekesebbé. De az ilyenfajta dramaturgiának nagy csapdája, hogy mire mégis kiderül a lényeg, addigra elvész az érdeklődés. Ezúttal a történet feszültsége már sokkal hamarabb szétmállik.

Egy olasz fiú Párizsban az éjszaka közepén hirtelen fölpattan a hitvesi ágyból várandós felesége mellől, és még éppen elkapja a Rómába induló expresszt. Jegye persze nincs, pénze még kevésbé. De segít a kalauz, akiről kiderül, hogy régi barát. A fiúnak pénz kell, de nem tudjuk, mire, és hogy miért olyan sürgős Rómába utaznia. A film kétharmadát kitevő vonatút egy szürrealista crazy-filmbe vezeti nézőjét, ahol sok bizarr dolog történik akörül, ahogy a fiú megpróbál pénzhez jutni. A baj éppen az, hogy mindez még így is túl langyos. Nem elég őrült ez a világ, csak olyan lazán bohém. Mire pedig kiderülne, hogy miről van szó, már nem is nagyon érdekel. A fiú, aki tizenöt éve nem látta szüleit, most hazarohan, hogy megadja apjának azt, amivel tartozik, mert az azt mondta neki, hogy csak akkor lehet apa, ha előbb lerótta adósságát. Semmi más baj nincs a filmmel, mint hogy a szerzők nem engedték még jobban szabadjára fantáziájukat, és nem sikerült felépíteniük egy teljes világot abból a sok bolondságból, ami a vonaton történik. Művük így olyan lett, mint egy könnyű vörösbor egy nyáresti vacsorához: ízletes, de feledhető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1131