KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Operett és foxtrott Emigránsok

• Schubert Gusztáv: Virtuálfrász Dr. Caligaritól Mr.Smith-ig
• Kovács Marcell: Agyfürkészők Amerikai paranoia
• Nevelős Zoltán: Maffia, korrupció és magányos hősök Olasz paranoiafilm
• N. N.: Maffia és paranoia
• Varró Attila: Walker, mon amour Kultuszmozi: Point Blank
• Hungler Tímea: Magányügyek Szingli-stílus
• Vágvölgyi B. András: Elvirágzó vágy/álmok Fitnesz-fasizmus
• Horeczky Krisztina: Párnafilm Nők a moziban
• Vaskó Péter: Terézanyu mozija Beszélgetés Bergendy Péterrel
FESZTIVÁL
• Báron György: A nagy zabálás Mediawave
• Pápai Zsolt: A kép színeváltozásai Brit Filmnapok

• Takács Ferenc: Cloyne püspöke moziba megy Beckett és a Film
KÖNYV
• Kovács István: A vasember kora Andrzej Wajda: A film és más hívságok
• Csantavéri Júlia: Vágtában Dobai Péter: Angyali agresszió
• Kelecsényi László: Barátkozás a káosz démonával Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések
KRITIKA
• Beregi Tamás: Forduljon Smith-hez Mátrix – Újratöltve
• Nyírő András: A promo veled van Mátrix-kampány
• Győrffy Iván: Agyhalál Naqoyqatsi
• Békés Pál: v + f Adaptáció
• Horváth Antal Balázs: Spanyol rulett Intacto
• Ádám Péter: Állat az emberben Véresen komolytalan
DVD
• Pápai Zsolt: Fegyverre feszítve Terrence Malick: Sivár vidék
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: A vonzás szabályai
• Takács Ferenc: Birtokviszony
• Köves Gábor: Azonosság
• Dóka Péter: Egy csók és más minden
• Vaskó Péter: Tulipános Fanfan
• Csillag Márton: Londoni csapás
• Tosoki Gyula: Halálosabb iramban
• Csillag Márton: Több a sokknál

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Krakatit

Ardai Zoltán

 

Otakar Vávrának, a csehszlovák film „nagy öregjének” ez a regényadaptációja Karel Čapek 1924-ben megjelent könyvéből készült. Egy lírai, játékos pre-scifiből, amely hasonlíthatatlanul jobb mű, mint a filmváltozat, de akik olvasták, azok számára is szórakoztató a Vávra-féle mozgó képregény. Ez nem idézi fel ugyan a Čapek-írás báját és eredeti filozofikumát. Vagyis mit sem tud kezdeni azzal, ami az író mondatszövésében rejlik, ezzel szemben megőrzi a történet feszültségét. Azt a bizonytalan hangulatot, ami abból adódik, hogy a főszereplő mindig veszedelmesen ismeretlen lehetőségek-körülmények között kénytelen cselekedni (egy számunkra stilizáltan lebegő világban), miközben minden meghatározhatónak, földinek is érződik körülötte. Prokop mérnök az ősanyag felfedezésével egyúttal a legszörnyűbb robbanóanyagra lel rá. Elszántan küzd a Gonosz apparátusa ellen – az apparátuson belül –, amely a krakatitot milliók ellen fordíthatná. Éppily fontos azonban tudni Prokop küszködéseiről, hogy közben nő-eszményének üldözését – három különböző nőtípus hatása alatt – sem adja fel a mérnök. A rendező sután, haloványan vázolja ezt a háromszögű erőteret (bár ami a jeges-heves hercegnőt illeti, vannak meggyőző pillanatok), mivel kissé görcsösen összpontosít a regény szűkebb politikai aktualitásaira. A gonoszok a filmben a ma eszelős tőkései; az időbeli honosítás érdekében sok silány dialógus került a čapeki szövegek közé. Lehetetlen szorongani a beiktatott terrorista-jelenet láttán (ebben egyébként a magyar Bálint András a legkönyörtelenebb szereplő), mint ahogy a cseh nyelvű dalt éneklő, drogos hippik „jelenkori” szcénáján is csak derülhetünk. De végül Vávra a neutronrobbanás hatásának megjelenítésével a székhez dermeszti a nézőt, s fantáziaképei helyreállítják a látottak emléket hagyó gondolati-hangulati egységét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/08 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7009