KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Operett és foxtrott Emigránsok

• Schubert Gusztáv: Virtuálfrász Dr. Caligaritól Mr.Smith-ig
• Kovács Marcell: Agyfürkészők Amerikai paranoia
• Nevelős Zoltán: Maffia, korrupció és magányos hősök Olasz paranoiafilm
• N. N.: Maffia és paranoia
• Varró Attila: Walker, mon amour Kultuszmozi: Point Blank
• Hungler Tímea: Magányügyek Szingli-stílus
• Vágvölgyi B. András: Elvirágzó vágy/álmok Fitnesz-fasizmus
• Horeczky Krisztina: Párnafilm Nők a moziban
• Vaskó Péter: Terézanyu mozija Beszélgetés Bergendy Péterrel
FESZTIVÁL
• Báron György: A nagy zabálás Mediawave
• Pápai Zsolt: A kép színeváltozásai Brit Filmnapok

• Takács Ferenc: Cloyne püspöke moziba megy Beckett és a Film
KÖNYV
• Kovács István: A vasember kora Andrzej Wajda: A film és más hívságok
• Csantavéri Júlia: Vágtában Dobai Péter: Angyali agresszió
• Kelecsényi László: Barátkozás a káosz démonával Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések
KRITIKA
• Beregi Tamás: Forduljon Smith-hez Mátrix – Újratöltve
• Nyírő András: A promo veled van Mátrix-kampány
• Győrffy Iván: Agyhalál Naqoyqatsi
• Békés Pál: v + f Adaptáció
• Horváth Antal Balázs: Spanyol rulett Intacto
• Ádám Péter: Állat az emberben Véresen komolytalan
DVD
• Pápai Zsolt: Fegyverre feszítve Terrence Malick: Sivár vidék
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: A vonzás szabályai
• Takács Ferenc: Birtokviszony
• Köves Gábor: Azonosság
• Dóka Péter: Egy csók és más minden
• Vaskó Péter: Tulipános Fanfan
• Csillag Márton: Londoni csapás
• Tosoki Gyula: Halálosabb iramban
• Csillag Márton: Több a sokknál

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anya és a szerelem

Kolozsi László

 

Nagyra becsült kritikus kollegám azt mondta, hogy gyomorforgatónak találta a a filmet, mert May (Anne Reid), az anya, vagyis a film főhőse, szerinte kifejezetten taszító. Nem osztom a véleményét: a film éppen Anne Reid miatt nézhető és szívszorító. Anne Reidről igenis el lehet hinni, hogy egy nála negyedszázaddal fiatalabb férfi megkívánja: Anne Reid mosolya elbűvölő; a tekintetében látni, hogy egy hosszú és unalmas, de nem boldogtalan házasság hamuja alatt mindvégig parázslott benne vágy. Amire a férje halála után a lánya szeretője – Daren, a lánya házán dolgozó ács – fúj rá. Anna Wilson-JonesAnne Reid lánya a filmben – igazi angol kisasszony: vörös és kissé szeplős: láthatóan nem egy szerelmi csalódáson van már túl; lélekben idősebb, mint az anyja, cinikusabb, kiégettebb. Elsősorban a forgatókönyvíró Hanif Kureishinek köszönhető az anya és gyermekei közötti kapcsolat fájdalmas, és hiteles ábrázolása. De szemben Chereau-val (Intimitás), Roger Michell nem nyers és brutális filmet rendezett a remek Kureshi művéből, a film – magyar címével ellentétben – nem csupán egy idősebb nő szerelméről szól (vagyis nem az a tanulsága, ami a régi tévétornáknak: idősebbek is elkezdhetik), nem csupán arról, hogy milyen nehéz is elviselni az idősödő szülőt, és nem is csupán társadalom-bíráló szatíra, hanem sokkal inkább egy kegyetlen film az öregedésről: a magányról. Maya nem kell senkinek. Mindenkinek csak a terhére van. Az az érzés, amit Maya ébreszt nem az együttérzés szóval írható le, hanem a szomorúsággal. Maya hiába küzd a magánnyal – egy letaglózó kettősben Daren megalázza az ölelésért könyörgő nőt. A mindenkitől elköszönő, búcsúzó Mayának – egy egészen merész és érdekes jelenetben – élete szereplői szinte csak odabiccentenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4828