KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Operett és foxtrott Emigránsok

• Schubert Gusztáv: Virtuálfrász Dr. Caligaritól Mr.Smith-ig
• Kovács Marcell: Agyfürkészők Amerikai paranoia
• Nevelős Zoltán: Maffia, korrupció és magányos hősök Olasz paranoiafilm
• N. N.: Maffia és paranoia
• Varró Attila: Walker, mon amour Kultuszmozi: Point Blank
• Hungler Tímea: Magányügyek Szingli-stílus
• Vágvölgyi B. András: Elvirágzó vágy/álmok Fitnesz-fasizmus
• Horeczky Krisztina: Párnafilm Nők a moziban
• Vaskó Péter: Terézanyu mozija Beszélgetés Bergendy Péterrel
FESZTIVÁL
• Báron György: A nagy zabálás Mediawave
• Pápai Zsolt: A kép színeváltozásai Brit Filmnapok

• Takács Ferenc: Cloyne püspöke moziba megy Beckett és a Film
KÖNYV
• Kovács István: A vasember kora Andrzej Wajda: A film és más hívságok
• Csantavéri Júlia: Vágtában Dobai Péter: Angyali agresszió
• Kelecsényi László: Barátkozás a káosz démonával Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések
KRITIKA
• Beregi Tamás: Forduljon Smith-hez Mátrix – Újratöltve
• Nyírő András: A promo veled van Mátrix-kampány
• Győrffy Iván: Agyhalál Naqoyqatsi
• Békés Pál: v + f Adaptáció
• Horváth Antal Balázs: Spanyol rulett Intacto
• Ádám Péter: Állat az emberben Véresen komolytalan
DVD
• Pápai Zsolt: Fegyverre feszítve Terrence Malick: Sivár vidék
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: A vonzás szabályai
• Takács Ferenc: Birtokviszony
• Köves Gábor: Azonosság
• Dóka Péter: Egy csók és más minden
• Vaskó Péter: Tulipános Fanfan
• Csillag Márton: Londoni csapás
• Tosoki Gyula: Halálosabb iramban
• Csillag Márton: Több a sokknál

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szavak ereje

Fekete Tamás

Sometimes Always Never – amerikai, 2018. Rendezte: Carl Hunter. Írta: Frank Cottrell Boyce. Kép: Richard Stoddard. Zene: Edwyn Collins és Sean Read. Szereplők: Bill Nighy (Alan), Sam Riley (Peter), Alice Lowe (Sue), Jenny Agutter (Margaret), Tim McInnerny (Arthur). Gyártó: Hurrican Films / Goldfinch Studios. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 91 perc.

 

A mogorva, önmagának való és mindenkitől elidegenedett apa és felnőtt, családos fia útnak indul, hogy felkutassák a fiú eltűnt testvérét. Az így kezdődő történetek általában nem sok meglepetést tartogatnak, nem csupán felépítésük, de végkimenetelük is megjósolható – noha A szavak erejében is jócskán akad kiszámítható pillanat, legalább annyi váratlan fordulattal is megajándékoz minket. A forgatókönyvet író Frank Cottrell Boyce eddigi munkáiban előszeretettel ábrázolt való életből vett, a művészi önkifejezésük és kiteljesedésük révén végül személyes és családi tragédiákat okozó alakokat. A Hillary és Jackie zenész nővérpárosa, a Viszlát, Christopher Robin Milnéje, vagy a Michael Winterbottom által rendezett Non-stop party arcok és a Bikatöke hőseinek életében végül mindannyiszor megjelenik a fájdalom és a veszteség, miután valami igazán jelentőset hoznak létre. Az A szavak ereje főhőse pár lépéssel mögöttük jár: hétköznapi ember, aki művészi álmokat nem dédelget, ám ő is teljességgel alárendeli magát egy tevékenységnek. A scrabble-ben és ennek minél tökéletesebbre csiszolt játékmódjában találja meg az élet értelmét, és egyben a kulcsot mindenhez – így eltűnt fiához is a szókirakó segítségével vél utat találni.

Boyce leágazásokkal teli és váratlan irányokba építkező forgatókönyvét az első játékfilmjével jelentkező Carl Hunter vitte vászonra. Képi világa Wes Andersont idéző játékossággal teli és elidegenített, miközben előszeretettel választja el egymástól szereplőit, és zárja scrabble-betűt idéző négyzetes keretbe, hogy ezek a kis építőkockák egymás mellé kerülve végül mégis összeálljanak egy jelentéssel bíró, személyes állítássá.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14135