KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Operett és foxtrott Emigránsok

• Schubert Gusztáv: Virtuálfrász Dr. Caligaritól Mr.Smith-ig
• Kovács Marcell: Agyfürkészők Amerikai paranoia
• Nevelős Zoltán: Maffia, korrupció és magányos hősök Olasz paranoiafilm
• N. N.: Maffia és paranoia
• Varró Attila: Walker, mon amour Kultuszmozi: Point Blank
• Hungler Tímea: Magányügyek Szingli-stílus
• Vágvölgyi B. András: Elvirágzó vágy/álmok Fitnesz-fasizmus
• Horeczky Krisztina: Párnafilm Nők a moziban
• Vaskó Péter: Terézanyu mozija Beszélgetés Bergendy Péterrel
FESZTIVÁL
• Báron György: A nagy zabálás Mediawave
• Pápai Zsolt: A kép színeváltozásai Brit Filmnapok

• Takács Ferenc: Cloyne püspöke moziba megy Beckett és a Film
KÖNYV
• Kovács István: A vasember kora Andrzej Wajda: A film és más hívságok
• Csantavéri Júlia: Vágtában Dobai Péter: Angyali agresszió
• Kelecsényi László: Barátkozás a káosz démonával Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések
KRITIKA
• Beregi Tamás: Forduljon Smith-hez Mátrix – Újratöltve
• Nyírő András: A promo veled van Mátrix-kampány
• Győrffy Iván: Agyhalál Naqoyqatsi
• Békés Pál: v + f Adaptáció
• Horváth Antal Balázs: Spanyol rulett Intacto
• Ádám Péter: Állat az emberben Véresen komolytalan
DVD
• Pápai Zsolt: Fegyverre feszítve Terrence Malick: Sivár vidék
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: A vonzás szabályai
• Takács Ferenc: Birtokviszony
• Köves Gábor: Azonosság
• Dóka Péter: Egy csók és más minden
• Vaskó Péter: Tulipános Fanfan
• Csillag Márton: Londoni csapás
• Tosoki Gyula: Halálosabb iramban
• Csillag Márton: Több a sokknál

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A zátony

Vajda Judit

The Shallows – amerikai, 2016. Rendezte: Jaume Collet-Serra. Írta: Anthony Jaswinski. Kép: Flavio Martinez Labiano. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Blake Lively (Nancy), Oscar Jaenada (Carlos), Sedona Legge (Chloe). Gyártó: Columbia Pictures / Ombra Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 100 perc.

 

Hat évvel férje, Ryan Reynolds után (Élve eltemetve) Blake Lively is megpróbálkozott egy egyszereplős, erősen behatárolt helyszínen játszódó alkotással. Egy idilli titkos öbölben egy rá vadászó gyilkos cápa miatt a parttól alig 200 méterre található zátonyon rekedt szörföslány sztorija nagyon ígéretesen hangzik, és nem a színésznőn múlt, hogy az ígéretek beváltatlanul maradtak. A kudarcot már akkor sejteni lehetett, amikor kiderült, hogy a művet az izgalmas horrorfilmes alkotóból (Viasztestek, Az árva) Liam Neeson házi direktorává avanzsáló (Ismeretlen férfi, Non-stop, Éjszakai hajsza) Jaume Collet-Serra rendezi. A katalán filmes szépen betagozódott a hollywoodi tucatszakik közé, amire A zátony is újabb szomorú bizonyíték.

Collet-Serra alkotása – a nyilvánvalón kívül – olyan elődökkel rendelkezik, mint a Nyílt tengeren vagy a 127 óra, de meg sem közelíti azok színvonalát. Előbbi alkotástól az különbözteti meg, hogy abban két főhőst figyeltünk, így lehetőségünk nyílt pszichológiai megfigyelésekre, míg itt Nancy magányos harca lélektanilag kifejtetlen marad. Ehhez hasonlóan kihagyják azt a ziccert is, hogy a női főhős segítségével feminista szemszöget érvényesítsenek – így úgy tűnik, csupán azért választottak nőt központi figurának, mert kellemesebb a (férfi) szemnek szűk másfél órán át egy dúskeblű, hosszú combú szőkét, mint egy szőrös szörföst bámulni. Felmerül ugyan, hogy a főhősnő nemrég elhunyt édesanyját gyászolja, de Collet-Seráék ezzel sem kezdenek semmit. Egyetlen többértelmű motívummal dolgoznak, ám a sérült sirály szimbóluma arcpirítóan didaktikus. A zátony így végig teljesen kiszámítható marad: pontosan olyan, mint amit egy „ember vs. cápa” témájú tucatthrillertől várunk. Az egész játékidő alatt csupán az szerez kellemes perceket, hogy a műben olyan silányak a vizuális trükkök, mint a Sharknado-filmek gyengébb pillanataiban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12855