KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Operett és foxtrott Emigránsok

• Schubert Gusztáv: Virtuálfrász Dr. Caligaritól Mr.Smith-ig
• Kovács Marcell: Agyfürkészők Amerikai paranoia
• Nevelős Zoltán: Maffia, korrupció és magányos hősök Olasz paranoiafilm
• N. N.: Maffia és paranoia
• Varró Attila: Walker, mon amour Kultuszmozi: Point Blank
• Hungler Tímea: Magányügyek Szingli-stílus
• Vágvölgyi B. András: Elvirágzó vágy/álmok Fitnesz-fasizmus
• Horeczky Krisztina: Párnafilm Nők a moziban
• Vaskó Péter: Terézanyu mozija Beszélgetés Bergendy Péterrel
FESZTIVÁL
• Báron György: A nagy zabálás Mediawave
• Pápai Zsolt: A kép színeváltozásai Brit Filmnapok

• Takács Ferenc: Cloyne püspöke moziba megy Beckett és a Film
KÖNYV
• Kovács István: A vasember kora Andrzej Wajda: A film és más hívságok
• Csantavéri Júlia: Vágtában Dobai Péter: Angyali agresszió
• Kelecsényi László: Barátkozás a káosz démonával Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések
KRITIKA
• Beregi Tamás: Forduljon Smith-hez Mátrix – Újratöltve
• Nyírő András: A promo veled van Mátrix-kampány
• Győrffy Iván: Agyhalál Naqoyqatsi
• Békés Pál: v + f Adaptáció
• Horváth Antal Balázs: Spanyol rulett Intacto
• Ádám Péter: Állat az emberben Véresen komolytalan
DVD
• Pápai Zsolt: Fegyverre feszítve Terrence Malick: Sivár vidék
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: A vonzás szabályai
• Takács Ferenc: Birtokviszony
• Köves Gábor: Azonosság
• Dóka Péter: Egy csók és más minden
• Vaskó Péter: Tulipános Fanfan
• Csillag Márton: Londoni csapás
• Tosoki Gyula: Halálosabb iramban
• Csillag Márton: Több a sokknál

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csak azért is szerelem!

Vajda Judit

Goodbye to All That - amerikai, 2014. Rendezte és írta: Angus MacLachlan. Kép: Corey Walter. Szereplők: Paul Schneider (Otto), Melanie Lynskey (Annie), Heather Graham (Stephanie), Audrey P. Scott (Edie). Gyártó: Epoch Films / RC Pictures. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 85 perc.

Úgy tűnik, a szerencsétlenkedő Bridget Jones-ok világában a férfi csak szuperhős lehet: ritka madár a vásznon a lúzer szingli pasi. Ha nagy ritkán mégis felbukkan egy-egy alkotás hőseként, akkor is általában független filmekben és jórészt frissen elhagyott-becsapott férjként jelenik meg (Egy férfi naplója, Napos oldal, Jeff, aki otthon lakik). Nincs ez másként Angus MacLachlan rendezői debütálásával sem, ami egy hétköznapian boldog élet idilli töredékeinek felvillantása után rögtön belecsap a lecsóba. A mit sem sejtő Ottóval együtt a néző is meglepetve értesül róla, hogy ami egy 8 éves kislánnyal megspékelt szeretetteljes házasságnak tűnt, az az egyik félnek már nem felel meg, és váratlanul kilép belőle. A magára hagyott főhős először megpróbálja megérteni a történteket, majd amikor kiderül, hogy ebben (ex)neje nem partner, kénytelen-kelletlen elkezd megismerkedni az agglegényélet kiváltságaival, azaz elsősorban a testi örömökkel.

Valami különös varázslat (esetleg a forgatókönyv hibája) folytán Ottónak nem kell elszánt puncivadászatba kezdenie – a kiéhezett, kívánatosabbnál kívánatosabb nők szinte mind maguk találják meg. Mindebből úgy tűnhet, hogy egy pergő cselekményű, céltudatos romkommal állunk szemben, de a Csak azért is szerelem! egyrészt nem dönti el, hogy vígjáték vagy dráma akar-e lenni, másrészt a szexuális habzsolásokat bemutató epizódokat nézve egyszerűen képtelenség eldönteni, miről is kíván szólni. Van benne ugyan egy-egy jól eltalált jelenet és figura (például a válás „bejelentetése” a pszichológussal vagy a saját magára mániákusan teljes nevén hivatkozó szentfazék nimfomániás), de az egész valahogy cseppfolyós, nem áll össze. Ennek köszönhetően ha más nem is, az értetlenség átjön, amit a főhős érezhetett, amikor felesége mindenféle magyarázat nélkül elhagyta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/07 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12316