KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Baby Mama

Parádi Orsolya

Baby Mama – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Michael McCullers. Kép: Daryn Okada. Zene: Jeff Richmond. Szereplők: Amy Poehler (Angie), Tina Fey (Kate), Greg Kinnear (Rob), Dax Shepard (Carl), Sigourney Weaver (Chaffee), Steve Martin (Barry), Maura Tierney (Caroline). Gyártó: Broadway Video. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 99 perc.

 

Mi az? Professzionális munkavégzés a felső vezetői rétegben, teljes emancipáltság, egyszersmind akut ellágyulás és nyelveken szólás kistermetű, kerek, kopasz emberi lények láttán. A megfejtés: dübörgő biológiai óra. A gazdag európai országok (pl. Svédország) után kezd az Egyesült Államokban is divattá válni, hogy jólszituált harmincas-negyvenes nők egyedül vállalnak gyereket. Egy jóképű donor anyagát felhasználva már fénykép és génállomány alapján be lehet lőni, milyen lesz az eljövendő kisded. Ha pedig valaki történetesen 37 évesen úgy dönt, elindul ezen az úton, és minden anyagi eszköz a rendelkezésére áll, de meddő, vagy valamilyen szervi elváltozás miatt nem sikerül teherbe esnie, ott a lehetőség, hogy béranyával „dolgoztasson”.

A Baby Mama esetében azonban a béranya figurája a lelkesítő Juno-jelenség totális ellentéte. Nem egy felvilágosult és öntudatos, véletlenül teherbe esett tinédzser dönt úgy, hogy megszüli a babát, majd megfelelő pótszülőket keres neki, hanem egy igénytelen, munkásosztálybeli „white trash” vállalja sok pénzért ugyanezt.

Így indul az Austin Powers – Aranyszerszám forgatókönyvírójának vígjátéka: a magasan kvalifikált, csinos Kate megbízza egy közvetítő ügynökségen keresztül Angie-t a béranyasággal, majd amikor a szőke egyszerűség lelép erőszakos pasijától, jobb híján beköltözteti magához, hiszen leendő gyermekének anyja. A két eltérő szociális háttér és szokásrendszer morbid találkozása adja a szórakoztatás alapját, valamint az olyan pillanatok, mint amikor Kate főnökeként a copfos Steve Martin egy biotermékeket előállító cég gurujának szerepében a pénzre koncentrálva meditál a tárgyalóasztalon. Az eredetileg átverésnek szánt bizniszből végül szívmelengetőnek szánt pálfordulás, valódi terhesség, és összességében egy rövid lejáratú, de kellemes moziélmény lesz.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9425