KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzvonalban

Nóvé Béla

 

A világ egy sarka egyszer-csak lángra lobban, polgárháború támad Csádban, Thaiföldön, vagy éppen Nicaraguában. A forradalmárok robbanó teniszlabdákat hajigálnak, a katonák páncélkocsikból replikáznak vissza. Helikopterszörnyek perzselik a vadont, bombázzák a nyomornegyedeket. Menekül ember, állat. Százezrek pusztulnak, milliók válnak hajléktalanná...

Mindez szomorúan ismerős a napi hírek követőinek. De vajon mit tesz egy amerikai, aki történetesen a helyszínen van? Hivatása – és persze lelkiismerete – válogatja. Ha zsoldos, hidegvérrel vadássza a „bennszülötteket”, ha ügynök, a bukásra ítélt diktátor evakuálását biztosítja. És ha foglalkozása – netán – riporter? Nos, ez esetben Nippon gépével lövöldöz vissza a martalócokra, ha pedig nő az illető, véres és megrendítő impresszióit mondja kazettára a fegyverek vad lármája közben...

Filmünk félfikciós példázata – mely a Somoza-diktatúra végnapjairól szól – azt sugallja, hogy a „tűzvonalban” a humánus haditudósítóknak van a legnehezebb dolguk, hisz az otthoni koktél partikról a „molotovok” halálbárjába csöppenve továbbra sem lehetnek absztinensek: fenékig kell ürítsék a testi-lelki szenvedések keserű poharát. A Time-magazin helyszíni stábjának, Alexnek, Husselnek és Clairnek ráadásul háromszoros csapdán kell átvágnia magát. Nem elég, hogy ádáz politikai ellentétek s a gépfegyverek zárótüzébe kerültek, ezenközben még egy szerelmi háromszöget is meg kell próbálniuk békében-barátságban valami egyszerűbb alakzattá rendezni. Ez utóbbin a „Guardia” brutális járőrei segítenek: megölik Alexet – s így Clairt és Russelt barátjuk elvesztése, a közösen átvészelt gyötrelmek katarzisa végül is egymás karjába, s a forradalom oldalára sodorja.

Az izgalmas, sokkoló erejű filmdráma politikai üzenetét azonban nem annyira a tétova meggyőződésű idegenek, mint inkább az a managuai lány fogalmazza meg, ki hotelportásból lett szandinista gerillává: „Ez itt Észak és Dél háborúja! A világ kelet-nyugati felosztása mára idejét múlta!”

A mozinéző hazajövet szorongón veszi elő a térképet, hogy a délkörök mentén némiképp eligazodjék... Igen, igen, bolygónkat egy kissé túlméretezték. Ahhoz, hogy az egy és osztatlan szabadság mindenüvé szétáradjon rajta, úgy tűnik, még sokáig szükség lesz valamifajta „tagolásra”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/08 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5743