KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kéjutazás

Herpai Gergely

 

Spielberg Párbaja valószínűleg a producerek vágyálma lehet: a televíziónak szánt alkotás nevetségesen alacsony büdzsével készült, és a kis képernyők után hatalmas bevételt hozva hódította meg a mozivásznakat is. Gondolom, az már kevéssé érdekelte a hasonló témájú Kéjutazásba pénzt fektető urakat, hogy Spielberg filmje nem csak attól zseniális, mert egy böhöm nagy kamion megszállottan üldöz egy kisautót: ők igazából csak egy hamburgeres, kólás, pszicho-thriller road movie-t akartak, jó nagy adag tinihorror öntettel. Ennek megfelelően a Párbajban ócska kis autójával Dávidként a kamion Góliátjával szembeszálló egyszerű kispolgár helyett a nézők három fiatalt kapnak: a tinilányok ügyeletes sármos kedvencét, Lewist, a rosszcsont, de jó dumás bátyó Fullert, illetve a szexis szőke lányt, Vennát.

A romantikus háromszögnek induló sztori elején a két fiatal srác Lewis frissen vásárolt használt kocsiján útra kel, hogy majd útközben felvegyék a lányt. A hosszú kocsikázás unalmát azzal akarják elverni, hogy CB-rádión keresztül egyikük nőnek adja ki magát, és ezzel jól felhúznak egy ismeretlen kamionsofőrt. Persze rákapnak a tréfára, így végül a szórakozás tragédiába fullad: a haragra gerjedt sofőr dühében bestiálisan gyilkolni kezd. Bár a fickót egész végig nem látjuk, a rendező minden erőfeszítése ellenére sem válik figurája oly misztikussá, mint a Párbaj negatív főszereplője, ahogyan a kamiont mutató baljós kameranézetek sem Spielbergéhez mérhetően elegánsak.

Ugyanez elmondható a feszültségteremtésről is: a Párbajban ügyesen kevert suspense és malaise sajátos keveréke helyett Dahl a szokásos, más filmekből ismert horror-izgalmakat tálalja. Mindent összevéve azért a Kéjutazás nézhető, tisztességes „iparos munka”: ha elég néző vevő rá, akkor a film befejezése alapján akár folytatódhat is. Ha nem sikerül, az sem tragédia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3540