KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Manoel de Oliveira kilencvenhárom évesen is forgat: a Dorian Gray arcképének filmre vitelére készül. Oscar Wilde hátborzongató kisregényének főhősét John Malkovich fogja életre kelteni.

 

*

 

A Coen-testvérek a tőlük megszokott sebesességgel máris új filmen dolgoznak: egy 1966-os angol kasszasikert, A különleges rablást (Gambit) dolgozzák fel újra, Michael Caine után most Hugh Granttel a főszerepben. A brit színész eközben egy másik híres-hírhedt rendezőpáros ajánlatára is igent mondott, az új Farelly blődliben sziámi ikerpárt játszik.

 

*

 

Sinatra-remake után Sinatra-bio. A Tripla vagy semmi (Ocean’s Eleven) még a mozikban, de már készül a gengszterek és a Fehér Ház kedvencéről az első életrajzi film. A leghosszabb éjszaka (The Night We Called It A Day) egy kínos incidenst emel ki Frank Sinatra életéből. A „Hang” David Bowie képében tér vissza a filmvászonra.

 

*

 

Hat évvel a lengyel rendező halála után megvalósult a Kie¶lowskiPiesiewicz alkotópáros Mennyország–Purgatórium–Pokol trilógiájának első darabja; rendezője az első amerikai produkcióját jegyző Tom Tykwer (A lé meg a Lola). Az első két rész forgatókönyve még Kie¶lowski életében elkészült, a Pokol történetét Piesiewicz 1998-ban fejezte be. A Mennyország Sienában játszódik, a Purgatórium helyszíne Los Angeles, a Pokolé Varsó; a rendező(k) személyéről még nem döntött a Miramax.

 

*

 

89 éves korában elhunyt Chuck Jones, az amerikai rajzfilm nagy öregje. Tapsi Hapsi, Dodó kacsa és a Gyalogkakukk szülőatyja 1938 és 1962 között a Warner-stúdió animációs részlegének vezetője volt, a legendás Tex Avery és Bob Clampett társaságában. Az „animációs film Beatlesének” elkeresztelt trió egyetlen életben maradt tagjaként 1996-ban életmű-Oscart kapott. Utolsó rajzfilmhősét, Timber Wolfot két évvel ezelőtt indította útjára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2534