KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A pityergő teve története

Kolozsi László

 

A Pityergő teve történetének, pontosabban meséjének főhőse: Botok, a kis teve. Botok egy nyári délutánon születik, Belső-Mongóliában; és a film statisztáit, vagyis az Ikhbayar családot gazdagítja. Az Elvis-mozgású kis Botokot, hiába néz meghatóan ártatlan, kedves szemekkel a kietlen Góbi fennsíkra, az anyja – talán, mert kegyetlenül megszenvedte Botok születését – nem hajlandó megszoptatni. Elrúgja magától a kis tevét; hiába szép szó, fenyegetés, majd kikötözés: gazdái nem bírják rávenni arra, hogy a kicsinyét a hátsó lábai közelébe engedje. Valószínűleg kevés európai nézőnek jut eszébe a megoldás (hogy mit kell tenni, akkor, ha a teve nem tud szopni), pedig Mongóliában mindenki tudja, mi ilyenkor a teendő: zenészt kell hívni. Mert a daloktól megenyhülhet a legkeményebb teveanya szíve is. Tulajdonképpen teljesen érhető és elfogadható módszer: be is válik. Az anyateve szíve a dalba majd beleszakad, szinte hallani a sóhaját. Egészen szívszorító jelenet. És nem csak azért, mert végig szurkolni lehet az esetlen kis Botokért, aki még cumizni sem tud rendesen (folyik le a pofáján a tej), hanem azért is, mert ez a dal már értünk is szól: és nem csak az anyatevét teszi jobbá. Történhetne másképpen is, hiszen dokumentum-filmről van szó, az anyateve el is lökhetné a kicsit, és akkor egészen másfelé menne el a tevék története, egészen más hangulatú film lenne a Pityergő teve, de valahogy mindvégig tudható, hogy Botok sorsa jóra fordul. Hogy csoda történik. Amikor Botok bekapja az anyja tőgyét, mintha nem csak a tevék közti kapcsolat állna helyre, hanem – igen, komolyan mondom – a régóta tönkrement harmónia is ég és föld között. És nem tudom vajon valóban hepiend-e, hogy a film végén a gyerekek megkapják a hőn áhított tévét (igen tévét, nem tevét): nem szomorú-e inkább ez a befejezés. A Pityergő teve nem olyasfajta fikciós mű, mint a fiatal, cseh Petra Húlova könyve a mongolokról: szinte érződik a gerek (jurták), és az állatok szaga: készítőinek több köze van a kulturális antropológiához, mint a filmkészítéshez. (A pityergő teve távoli hozzátartozója Nanook, az eszkimó kutyája.)

Annak ellenére, hogy a cím – A pityergő teve története – (ráadásul német-mongol filmről van szó) nem túl biztató, nem ígér sokat, bizton állíthatom, hogy Botok története jóval izgalmasabb (és fontosabb), mint – mondjuk – a taxist foglyul ejtő bérgyilkos sztorija.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2407