KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lépéselőny

Nevelős Zoltán

 

A bűnügyi film műfajának népes családján belül a film noir visszafogott, ám karakteres leszármazottai között kell felismernünk a szélhámosfilmet. Olyan produkciók, mint A nagy balhé, a Svindlerek, legutóbb a Kilenc királynő vagy David Mamet fél rendezői életműve (Játékos végzet, The Spanish Prisoner, Az arany markában) társaságában most egy különösen szemtelen, éles nyelvű, dögös és csattanós darab tűnt fel James Foley rendező műhelyéből. A Lépéselőny szélhámos hőse, Jake Vig olyan, mint egy színtársulat vezetője. Csoportjának tagjai tökéletesen rájuk szabott szerepeket alakítanak az egyszemélyes közönség, a balek előtt, aki a kipróbált forgatókönyv szerint hagyja magát lépre csalni, aztán csapot-papot és mindenekelőtt a nagy lét hátrahagyva menekül. Jake mégis bakizik egyszer, amikor véletlenül a King becenévre hallgató Los Angeles-i főgengszter pénzét nyúlja le. Csak úgy menekülhet a slamasztikából, ha a Király megbízásából is lenyom egy kört, amiben a szokásos stábon kívül részt vesz a végzet elmaradhatatlan asszonya is (Rachel Weisz), továbbá mint hívatlan vendég az Andy Garcia által megformált FBI-ügynök. A játékot a végsőkig fokozva végül egyetlen fontos résztvevő sem marad átveretlen, beleértve a nézőt is. A Lépéselőny műfaján belül a tisztes középmezőnyt képviseli, erőssége Doug Jung pergő és fordulatos forgatókönyve és a sistergő színészi összjáték. Kivált a mocskos gengsztervezér hálás szerepében lubickoló Dustin Hoffman jelenetei emlékezetesek (tőle még az is kitelt, hogy az egyik jelenetben Rachel Weisz mellére tegye a kezét, csak hogy a kamera valódi döbbenetet rögzíthessen a színésznő arcán). Ed Burnst, a méltatlanul kevéssé foglalkoztatott színész-rendezőt pedig jó végre igazi sztárszerepben látni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1784