KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Zórád Ernő

Bayer Antal

A Zórád Ernő sorozat első két történetéhez (Aranyásók Alaszkában, Harc a szalamandrákkal) a forgatókönyvet a kitűnő rajzoló saját maga készítette, míg a következő háromét állandó szerzőtársa, Cs. Horváth Tibor. A közös munka megszakadásának és helyreállásának is megvolt a maga oka, de hogy pontosan mi volt, azóta sem teljesen publikus – maradjunk annyiban, hogy volt némi köze a pénzhez. Akárhogy is volt, Zórád annak idején úgy gondolta, egyedül is boldogul az irodalmi művek adaptálásával. Ezt sikerült is bebizonyítania, bár az is kiderült a rövid ideig tartó kísérletből, hogy a Füles rejtvényújság bevett szokásai és íratlan szabályai nem tettek lehetővé nagyon másfajta feldolgozásokat, sem terjedelemben, sem megközelítésben.

A különbségek nem jelentősek, de úgy érzem, a sok száz adaptációt jegyző Cs. Horváth Tibor erőteljesebben érvényesítette a saját koncepcióját az eredeti művek átírásánál. Ez szerintem az egyszerűsítés, zanzásítás módjában nyilvánult meg. Egyrészt szabadabban élt a kevéssé lényegesnek ítélt szövegrészek kihagyásának és egyes szereplők összevonásának az eszközével, másrészt pedig határozottabban domborította ki a forrásmű jellegét – pontosabban azt a jelleget, amelyet ő tartott fontosnak benne. Rejtő western paródiájánál a humoros káoszt, Dickensnél a szentimentális melodrámát, H. Rider Haggard elveszett világos kalandregényében pedig az egzotikus népek lekezelő pártfogolását. És ebben az sem zavarta, ha néha neki kellett megfogalmaznia a tanulságot az eredeti írók helyett, utóbbi esetben a nyugat kapzsiságának az elítélését.

De ha ezen kicsit bosszankodunk is, sose feledjük, hogy ennek a sorozatnak a hőse Zórád Ernő páratlan rajzművészete.

A Néma Revolverek Városa, Twist Olivér, Salamon király kincse. Fekete-fehér, 36-44 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.


 

Hulk


Peter David bő tíz éven keresztül írta a szaggatott gatyás zöld behemót kalandjait, és úgy tűnik, a magyarul kiadott részek rendszeresen ebből az időszakból fognak származni a belátható jövőben. Ha muszáj röviden jellemezni David Hulkját, annyit mondanék, hogy szórakoztató, a szónak a legpozitívabb értelmében. Intelligensen vet fel kérdéseket anélkül, hogy fejtörést okozna az olvasónak, mindig időben lép tovább, mielőtt elkezdenénk unni az adott vonalat, végig fenn tudja tartani az izgalmakat anélkül, hogy verekedések sorává butítaná a történetet, nem beszélteti túl a karaktereit, és mindig sikerül pont annyit megmutatni belőlük, hogy érdekeljen minket, mit lépnek legközelebb.

Pár éve két duplaszámmal tapogatta ki a terepet a Kingpin, és most egy önálló kötettel próbálkozik, amelyet a könyvpiac kiszámíthatatlansága miatt újságos terjesztésben juttat el a szuperhősös képregények kedvelőihez. Reméljük, lesz olyan sikeres a különszám, hogy érdemes legyen folytatni. Már csak azért is, mert a Végtelen Hatalom megasztori betüremkedése miatt egy kicsit eltávolodtunk az immár intelligens Hulk és a Pantheon nevű világmegmentő szervezet izgalmasnak ígérkező történettől.

Marvel + különszám 2015/3: Hulk. Színes, puhafedeles, 136 oldal. Kiadó: Kingpin.


 

Ptiluc


A tavaszi fesztivál meglepetés-kiadványával jelentkezett a Titkos Fiók, amikor öt év után adott ki újra képregényt, visszatérve legelső szerzőjéhez. A francia Ptiluc, aki Budapest visszatérő vendégeként személyesen is jelen volt a rendezvényen, és szokásához híven mindenkit lenyűgözött egyedi dedikálási módszereivel, ezúttal beszélő disznós helyett gondolkodó patkányos képregénnyel szolgált nekünk: Pacush Blues című sorozata 13. kötetének egy áttördelt, hosszú részletével, a szerzőtől kicsit talán szokatlan, metafizikus drámai monológgal. Örültünk neki nagyon, bár a kiadótól korábban megszokott kimagaslóan szép kivitelezés ezúttal elmaradt. A picire sikerült kiadványban még éppen, hogy olvashatóak a betűk, és ekkora terjedelemhez már gerinc dukált volna.

Sötét tükör. Fekete-fehér, irkafűzött, 76 oldal.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 65-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12346