KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vivian Maier nyomában

Pichler Gréta

Finding Vivian Maier – amerikai, 2013. Rendezte és írta: Charlie Siskel és John Maloof. Kép: John Maloof. Zene: John Ralph. Szereplők: Vivian Maier, John Maloof, Mary Ellen Mark. Gyártó: Ravine Pictures. Forgalmazó: CinefilCo Kft. Feliratos. 83 perc.

 

Kicsoda Vivian Maier? Neurotikus chicagói dada? Emancipált művész? Francia kém? John Maloof életrajzi dokumentumfilmje a huszadik század egyik legnagyobb utcai fotósának nyomába ered, aki egész életét végigfényképezte, ám soha senkinek nem mutatta meg egyetlen képét sem. Véletlenül megtalált hagyatékából azonban fény derült szenzációs tehetségére: poszthumusz kiállításaira kilométeres sorokban állnak az érdeklődők, és Cartier-Bresson, Kertész, Brassai nevével emlegetik együtt. Érzékeny képei groteszk utcai jeleneteket jelenítenek meg, fény-árnyék játékot, geometrikus kompozíciókat, de legfőképpen portrékat, köztük számos önarcképet. Az ötvenes-hatvanas években ellőtt százezernyi negatív nagy része gyereksétáltatás közben készült a nyakában lógó Rolleiflex kamerával.

A film másfelől a nyomozás krimi izgalmával vetekedő története, és a sikeré. Egy 29 éves fiatalember kutatni kezd néhány fotó láttán a kamerás Mary Poppins után. Egy Flickr-oldalra feltöltött néhány kép elképesztő népszerűsége nyomán dönt úgy, hogy komolyan veszi a 360 dollárért vett doboznyi negatívot és az alkotót is. Elutazik Maier életének számos helyszínére és kamera elé citál mindenkit, aki csak ismerte. A beszélő fejes képsorokat fotómontázsok és a Maier által készített szupernyolcas filmtekercsek váltják. Maloof állhatatossága meghozta a gyümölcsét: ma már milliomos. A film magával ragadó, kellően komplex, és még azt a kérdést is felveti: kinek a joga meghatározni, mi a művészet?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11893