KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Révész György (1927-2003)

• Bori Erzsébet: Képfegyverek Beszélgetés Amerika médiaháborúiról
• Tillmann József A.: A lidércfény sebessége Paul Virilio: Háború és televízió
• Vágvölgyi B. András: Vágókép: Irak Médiaháború
MÉDIA
• György Péter: A mélypont Televíziózás Magyarországon
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Kishatárátlépés Berlin
• N. N.: Az 53. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kovács Marcell: Dupla vagy senki Kultuszmozi: Brian De Palma Megszállottsága
• Varró Attila: A pillangó álma Femme fatale
FILMZENE
• Forrai Krisztián: Zenés látványkórház Fiatal film, fiatal zene
KÖNYV
• Kolozsi László: Utam Bergmannal Hűtlenek
KRITIKA
• Takács Ferenc: Hermész a Holocaustban A rózsa énekei
• Hirsch Tibor: Az 56-os szelvény Telitalálat
• Zoltán Gábor: Phil filmje Minden vagy semmi
• Gelencsér Gábor: Egy híján húsz Hétfő reggel
• Korcsog Balázs: A jelszónk: Melinda Bánk bán
• Vaskó Péter: Koldusoperett New York bandái
• Békés Pál: Rövidfilmek az időről Tíz perc
DVD
• Pápai Zsolt: Egyenes beszéd Napfényes Florida
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A számat figyeld
• Ádám Péter: Kínzó mindennapok
• Hirsch Tibor: Holly Woodi történet
• Mátyás Péter: Császárok klubja
• Vaskó Péter: A Nap könnyei
• Nevelős Zoltán: A mag
• Halász Tamás: Frida
• Köves Gábor: Donnie Darko
• Varró Attila: Egy veszedelmes elme vallomásai
• Vajda Judit: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt
• Csillag Márton: Szakítópróba
• Wostry Ferenc: A Zu legendája
• Csillag Márton: Johnny English
• Csillag Márton: Tökös csaj
• Kovács Marcell: Széftörők

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Festeni gyerekjáték

Klág Dávid

My Kid Could Paint That – amerikai, 2007. Rendezte: Amir Ber-Lev. Szereplők: Amir Ber-Lev, Anthony Brunelli, Marla Olmstead. Forgalmazó: InterCom. 80 perc.

 

Marla Olmstead festő-karrierje 2004-ben rakétaként szárnyalt felfelé. Absztrakt expresszionista képei a családi konyhából előbb egy városi kávéházba, onnan pedig egyenesen egy helyi galéria falaira. A festmények súlyos dollárezrekért cseréltek gazdát. Marla ekkor négyéves volt.

A sztorira ráugrott a média az Egyesült Államokban és azon kívül is. Marlát a huszadik század legnagyobb modern festőihez hasonlították, gyűjtők hada állt sorba a képeiért, a szülők a tévériportok és interjúk szűnni nem akaró körébe kerültek, míg az Államok legbefolyásosabb tényfeltáró műsora, a 60 Minutes egy gyermekpszichológus segítségével ország-világ számára akarta rejtett kamerás felvételekkel bebizonyítani: Marla apja segítségével fest, ráadásul úgy, ahogy bármelyik négyéves tenné. Csak rányomja a tubust a vászonra és maszatolja a festékpacákat.

A dokumentumfilmes Amir Ber-Lev a felhajtást látva még 2004-ben vágott neki, hogy Marla és családja segítségével filmet forgasson a modern művészet világáról, de kamerája jelen van akkor is, amikor a család végignézi a leleplező riportot. Az Olmstead szülők jól viselik a csapást, de a rendezőben eluralkodik a kétely: lehet, hogy már egy éve csalókról forgat.

És ez a csavar adja a Festeni gyerekjáték zsenialitását, ahogyan elindul, mint egyszerű portré a családról és a zseninek tartott kislányról, hogy aztán a játékidő felénél kitágítsa látószögét: a zárt közösségekről és magáról a művészet létéről, fogadtatásáról, készítéséről és manipulációjáról értekezzen. Ber-Lev szembesül azzal, hogy hiába keresi az igazságot a kislány képességeiről, objektívnak szánt dokumentumfilmje is legalább annyira szubjektív nézőpontot ad, mint bármelyik, családon belül forgatott, védőbeszédnek szánt anyag. És ha egy megrendezetlen film is képtelen feltárni a valóságot, akkor mi lenne rá képes?

Extrák: Audiokommentár az alkotókkal, egy epilógus-kisfilm, és egy hosszabb riport a New York Times filmben is megszólaló újságírójával.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9430