KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Révész György (1927-2003)

• Bori Erzsébet: Képfegyverek Beszélgetés Amerika médiaháborúiról
• Tillmann József A.: A lidércfény sebessége Paul Virilio: Háború és televízió
• Vágvölgyi B. András: Vágókép: Irak Médiaháború
MÉDIA
• György Péter: A mélypont Televíziózás Magyarországon
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Kishatárátlépés Berlin
• N. N.: Az 53. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kovács Marcell: Dupla vagy senki Kultuszmozi: Brian De Palma Megszállottsága
• Varró Attila: A pillangó álma Femme fatale
FILMZENE
• Forrai Krisztián: Zenés látványkórház Fiatal film, fiatal zene
KÖNYV
• Kolozsi László: Utam Bergmannal Hűtlenek
KRITIKA
• Takács Ferenc: Hermész a Holocaustban A rózsa énekei
• Hirsch Tibor: Az 56-os szelvény Telitalálat
• Zoltán Gábor: Phil filmje Minden vagy semmi
• Gelencsér Gábor: Egy híján húsz Hétfő reggel
• Korcsog Balázs: A jelszónk: Melinda Bánk bán
• Vaskó Péter: Koldusoperett New York bandái
• Békés Pál: Rövidfilmek az időről Tíz perc
DVD
• Pápai Zsolt: Egyenes beszéd Napfényes Florida
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A számat figyeld
• Ádám Péter: Kínzó mindennapok
• Hirsch Tibor: Holly Woodi történet
• Mátyás Péter: Császárok klubja
• Vaskó Péter: A Nap könnyei
• Nevelős Zoltán: A mag
• Halász Tamás: Frida
• Köves Gábor: Donnie Darko
• Varró Attila: Egy veszedelmes elme vallomásai
• Vajda Judit: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt
• Csillag Márton: Szakítópróba
• Wostry Ferenc: A Zu legendája
• Csillag Márton: Johnny English
• Csillag Márton: Tökös csaj
• Kovács Marcell: Széftörők

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vasmadarak II.

Koltai Ágnes

 

Lehet, hogy a politikát a Fehér Házban és a Kremlben formálják, de Hollywoodban szentesítik – ott mondanak rá sajátos igent vagy nemet. A határozott nemet a Vasfüggöny, a James Bond-sorozat, a Rocky- és a Rambo-mánia képviseli; a kokettálást a Vörös zsaru: a vonakodó igent pedig a Meteor és a Vasmadarak II.

Amint a nagyhatalmak érdekházasságában a mosolyszünetet az óvatos békülés váltja fel, Hollywoodban biztos, hogy leforgatnak egy bátorító filmet (a Moszfilmnél azonban sosem!), mondjuk a két hadsereg közös akciójáról. Mint annak idején a Meteorban, a Vasmadarak II.-ben is idegen erővel szállnak szembe, mely veszélyezteti kettejük, s a világ kényes egyensúlyát. Nincs annál szívderítőbb, mikor az F16-osok és a MIG29-esek együtt semmisítenek meg egy ismeretlen nemzetiségű – a néző számára persze félreérthetetlenül arab-rakétatámaszpontot. Ragyognak a gépek a gyakorlaton és az „éles” bevetésen, fenn, a magasban felismerhetetlenül egyformák, pilótáik ugyanilyen tökéletesek, legfeljebb a katonai fegyelemről más a véleményük. Mert békülékenység ide, közös támadás oda: szovjet katona semmilyen körülmények között sem tér el a szolgálati szabályzattól, az amerikai viszont bármikor visszabeszél a felettesének, mert tudja, hogy egyéni kezdeményezésre még a hadseregnek is szüksége lehet. Ez volt egyébként a Sidney J. Furie-rendezte Vasmadarak I.-nek is a tanulsága, bár ebben a MIG-ek pilótái líbiaiak és ádáz ellenségek voltak. Csak a szabad amerikai katona győzhette le őket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5499