KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/április
KRÓNIKA
• (X) : Francia Filmnapok 2003
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Shoot in Hungary
• N. N.: Hibaigazítás
• Molnár Gál Péter: Alberto Sordi (1919–2003)
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Temetetlen hülyeségeink Játékfilmek
• N. N.: A 34. Magyar Filmszemle díjai
• Radnóti Sándor: Unalmon innen és túl Játékfilmek
• Bori Erzsébet: Ember a vízben Dokumentumfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Kicsi, de erős Kisjátékfilmek
• Vaskó Péter: Szép halál G.I. Joe moziba megy
• N. N.: Amerika háborúi
• Takács Ferenc: Odüsszeusz háborúja Kultuszmozi: Nagy Vörös Egyes
• Varró Attila: Bond kontra Oszama Hollywoodi számháború
• Herpai Gergely: Pixel-ármádia Kalandjáték Irakban
• Beregi Tamás: Skizofrén angyalok Polanski női
• Pályi András: Polanski vagy anti-Polanski? A zongorista
• Muhi Klára: A jó állapotú gyerek kibírja Beszélgetés Vekerdy Tamással
• Muhi Klára: Iskola – példa? Beszélgetés filmről, médiáról és nevelésről
• Gelencsér Gábor: A látás logikája Filmes könyv
• Kozma György: Pindur pandúrok egész este A gyógyító animáció
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A meglelt haza Tesó
• Békés Pál: Könyvsors Az órák
• Hungler Tímea: Színház az egész alvilág Chicago
• Ardai Zoltán: Párizsi neolit Visszafordíthatatlan
• Ágfalvi Attila: Golyó a kézbe Isten városa
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fausto 5.0
• Nevelős Zoltán: Schmidt története
• Vincze Teréz: Baran
• Nedbál Miklós: félelem.com
• Kis Anna: Madame Satã
• Pápai Zsolt: Még egy kis pánik
• Hungler Tímea: Két hét múlva örökké
• Herpai Gergely: A szellemhajó
• Köves Gábor: Beavatás
• Turcsányi Sándor: Kiskakukk

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Mi az, hogy CPB?

N. N.

 

A CPB, az amerikai Közszolgálati Műsorszóró Társaság nevének angol rövidítése, (Corporation for Public Broadcasting). Eredete és gyökerei visszanyúlnak a rádiós oktatóműsorok megszületésének őskorába. 1917: Wisconsi Állami Egyetem, de valóságos születésnapja: 1968. március 27. Az amerikai kongresszus az előző évben elfogadott Műsorszórási Törvény nyomán olyan, nem profit orientáltsági magánvállalkozást hozott létre, amelynek feladata: magas színvonalú oktatási, információs és kulturális-művészeti rádió- és televízióműsorok készítésének támogatása.

Nem műsorgyártási tevékenységről van szó, hanem 314 rádió és 340 tévéállomás munkájának átfogó támogatásáról. A CPB nem csak pénzt ad műsorok elkészítésére, hanem összehangolja a szakemberképzést, a műszaki fejlesztést, a nemzetközi és koprodukciós tevékenységet.

A valamivel több, mint 1 milliárd dolláros éves költségvetésből a szövetségi kormányzat 16%-ot vállal magára. A teljes összeg 49%-a adóbevétel.

A több, mint 82 millió amerikai televíziós háztartás 98%-ában fogható a közszolgálati tévéállomások műsora és főidőben is átlagosan legalább 3% nézi, 1989-ben naponta átlagosan 2 óra 9 percet. Ugyanebben a szezonban a heti átlagos nézőszám 90 millió ember, ez megközelítőleg a teljes lakosság 40%-a. Két legnézettebb műsoruk a nálunk is ismert Sesame Street és a Nova sorozat. Az előbbit az összes televíziós háztartás 13%-a, az utóbbit 11%-a nézte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/06 24. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4136