KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/április
KRÓNIKA
• (X) : Francia Filmnapok 2003
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Shoot in Hungary
• N. N.: Hibaigazítás
• Molnár Gál Péter: Alberto Sordi (1919–2003)
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Temetetlen hülyeségeink Játékfilmek
• N. N.: A 34. Magyar Filmszemle díjai
• Radnóti Sándor: Unalmon innen és túl Játékfilmek
• Bori Erzsébet: Ember a vízben Dokumentumfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Kicsi, de erős Kisjátékfilmek
• Vaskó Péter: Szép halál G.I. Joe moziba megy
• N. N.: Amerika háborúi
• Takács Ferenc: Odüsszeusz háborúja Kultuszmozi: Nagy Vörös Egyes
• Varró Attila: Bond kontra Oszama Hollywoodi számháború
• Herpai Gergely: Pixel-ármádia Kalandjáték Irakban
• Beregi Tamás: Skizofrén angyalok Polanski női
• Pályi András: Polanski vagy anti-Polanski? A zongorista
• Muhi Klára: A jó állapotú gyerek kibírja Beszélgetés Vekerdy Tamással
• Muhi Klára: Iskola – példa? Beszélgetés filmről, médiáról és nevelésről
• Gelencsér Gábor: A látás logikája Filmes könyv
• Kozma György: Pindur pandúrok egész este A gyógyító animáció
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A meglelt haza Tesó
• Békés Pál: Könyvsors Az órák
• Hungler Tímea: Színház az egész alvilág Chicago
• Ardai Zoltán: Párizsi neolit Visszafordíthatatlan
• Ágfalvi Attila: Golyó a kézbe Isten városa
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fausto 5.0
• Nevelős Zoltán: Schmidt története
• Vincze Teréz: Baran
• Nedbál Miklós: félelem.com
• Kis Anna: Madame Satã
• Pápai Zsolt: Még egy kis pánik
• Hungler Tímea: Két hét múlva örökké
• Herpai Gergely: A szellemhajó
• Köves Gábor: Beavatás
• Turcsányi Sándor: Kiskakukk

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Yao utazása

Baski Sándor

Yao – francia-szenegáli, 2018. Rendezte: Philippe Godeau. Írta: Philippe Godeau és Agnés de Sacy. Kép: Jean-Marc Fabre. Zene: Matthieu Chedid. Szereplők: Omar Sy (Seydou), Lionel Louis Basse (Yao), Fatoumata Diawara (Gloria), Gwendolyn Gourvenec (Laurence). Gyártó: Pan Européenne / Korokoro. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 103 perc.

 

A kortárs francia mozi egyik legnagyobb csillaga, Omar Sy önálló, a nemzetközi (film)piacon is jól értékesíthető branddé nőtte ki magát. A komikusként induló színész az Életrevalók ikonikus szerepe óta a romantikus melodrámák és a keserédes dramedyk specialistájává vált. Sikerült elérnie, hogy már nem kisebbségi hátterű, hanem szimplán „csak” francia színészként jegyzik – jól illusztrálja mindezt, hogy amikor egy-egy remake-ben (Derült égből apu; Doktor Knock) eljátssza az eredetileg fehér bőrű karaktert, a történet utalást sem tesz a származására. Ennek ellenére Sy nem utasítja el azokat a szerepeket sem, amelyekkel Franciaország gyarmati örökségére (Csokoládé) vagy saját családi hátterére reflektálhat. Míg a Sambában még egy átlagos szenegáli bevándorlót alakított, addig a Yao utazásának sztárszínésze immár nyilvánvaló alteregó. Noha íróként nincs a stáblistán feltüntetve, meglehetősen valószínű, hogy a Szenegálban a családja múltja után kutató, de már Franciaországban született férfi megformálásához saját élményeit is felhasználta.

A második generációs bevándorlók identitáskeresése izgalmas és aktuális téma, de Philippe Godeau író-rendezőnek (A javulás útján, 11.6) többnyire álkérdések jutnak róla eszébe. A Yao utazása olyan tanmese, amelyben épp csak, hogy nem mondják bele a tanulságot a kamerába. Attól kezdve, hogy a 13 éves, óriási szegénységben élő Yao elszökik a fővárosba, hogy idoljával, a Sy által alakított sztárszínésszel találkozhasson, nyílegyenes út vezet a lélekemelőnek szánt fináléig, amikorra is hősünk ráébred, hogy túlságosan elszakadt a gyökereitől. Az eredeti helyszíneken forgatott film esztétikusan fényképezett road movie-ként szépen megállja a helyét, Sy is karizmatikus, mint mindig, de a szituációk, a dialógok és maga a nagy utazás annyira kimódolt, hogy arra még az előbb-utóbb nyilvánvalóan elkészülő hollywoodi feldolgozás sem lesz képes rálicitálni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14169