KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/április
KRÓNIKA
• (X) : Francia Filmnapok 2003
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Shoot in Hungary
• N. N.: Hibaigazítás
• Molnár Gál Péter: Alberto Sordi (1919–2003)
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Temetetlen hülyeségeink Játékfilmek
• N. N.: A 34. Magyar Filmszemle díjai
• Radnóti Sándor: Unalmon innen és túl Játékfilmek
• Bori Erzsébet: Ember a vízben Dokumentumfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Kicsi, de erős Kisjátékfilmek
• Vaskó Péter: Szép halál G.I. Joe moziba megy
• N. N.: Amerika háborúi
• Takács Ferenc: Odüsszeusz háborúja Kultuszmozi: Nagy Vörös Egyes
• Varró Attila: Bond kontra Oszama Hollywoodi számháború
• Herpai Gergely: Pixel-ármádia Kalandjáték Irakban
• Beregi Tamás: Skizofrén angyalok Polanski női
• Pályi András: Polanski vagy anti-Polanski? A zongorista
• Muhi Klára: A jó állapotú gyerek kibírja Beszélgetés Vekerdy Tamással
• Muhi Klára: Iskola – példa? Beszélgetés filmről, médiáról és nevelésről
• Gelencsér Gábor: A látás logikája Filmes könyv
• Kozma György: Pindur pandúrok egész este A gyógyító animáció
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A meglelt haza Tesó
• Békés Pál: Könyvsors Az órák
• Hungler Tímea: Színház az egész alvilág Chicago
• Ardai Zoltán: Párizsi neolit Visszafordíthatatlan
• Ágfalvi Attila: Golyó a kézbe Isten városa
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fausto 5.0
• Nevelős Zoltán: Schmidt története
• Vincze Teréz: Baran
• Nedbál Miklós: félelem.com
• Kis Anna: Madame Satã
• Pápai Zsolt: Még egy kis pánik
• Hungler Tímea: Két hét múlva örökké
• Herpai Gergely: A szellemhajó
• Köves Gábor: Beavatás
• Turcsányi Sándor: Kiskakukk

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Régi és új gyerekképregények

„A képregény gyerekműfaj” – szól a médiummal kapcsolatos legmakacsabb és legkártékonyabb félreértés. Nem csak az vele a baj, hogy a képregény nem műfaj, hanem az is, hogy éppen úgy minden korosztálynak kínál műveket, mint a film vagy a zene. Mindez evidencia, de érthető, miért társítják ma is sokan a gyerekközönséghez a képregényeket: Magyarországon évtizedeken át szinte kizárólag az ifjúságnak szóló munkákat lehetett olvasni. Mára némiképp fordult a kocka, a szülők gyakran panaszkodnak arra, hogy nem találnak megfelelő képregényeket a kisebb gyerekeknek, akik fiatalok még a szuperhősös történetekhez. A jó hír, hogy a választék fokozatosan bővül: miközben az Egyesült Államokban éppen reneszánszukat élik a gyerekképregények, az utóbbi hónapokban itthon is volt miből válogatniuk a kisgyerekes családoknak.

Önálló kötetben jelentek meg Rusz Lívia, a legjelentősebb romániai magyar képregényrajzoló művei, amelyeket két erdélyi gyereklapba, a Napsugárba és A haza sólymaiba készített 1959 és 1981 között. „Rusz Lívia aranyhíd, aki összeköti a magyar és a román képregényrajongókat” – írja róla a gyűjtemény szerkesztője, Kiss Ferenc, és nem túloz. A Rusz által megrajzolt történetek a kelet-európai mesekincs keresztmetszetét adják, gazdagon merítenek Illyés Gyula, Fodor Sándor és Móra Ferenc műveiből, Ion Creangă moldvai gyűjtéseiből. A lusta gazdagokat és fortélyos szegénylegényeket bemutató, kommunista direktívákat követő képnovellák egy része kordokumentum, a teljesség kedvéért kerültek a kötetbe, és persze a rajzok miatt. Rusz igazi tehetsége a figuraalkotásban rejlik: Csipike vagy Csilicsali Csalavári Csalavér ugyanolyan könnyen belophatják magukat a gyerekek szívébe, mint A turbános titka Kempelenje a kicsit idősebb olvasókéba. Az állatmesék alapján pedig Rusz Lívia méltó párja volt Macskássy Gyulának a Disney-stílusú antropomorfizáció honosításában.

 

Régi mesék helyett kortárs ifjúsági regényt adaptált a Somogyi György – Tebeli Szabolcs alkotópáros, Nyulász Péter Helka-sorozatának első részét. A Balaton-parti fantasy figurái – a tűzrőlpattant királykisasszony, a bibircsókos boszorkány – a magyar népmesékből is ismerősek lehetnek, az eleinte nehezen átlátható mitológiai háttér viszont A Gyűrűk Urát idézi. A képregény szerzőinek dramaturgiai érzékét dicséri, hogy viszonylag hamar letisztul, kicsoda a hősnő és mi a feladata. A felütést néhány jól egyénített mellékalak (főleg a két szeleburdi kobold) és a hosszan kitartott crossdressing-motívumhoz hasonló geg teszi szórakoztatóvá. Tebeli ritmusérzéke, panelkezelése pedig talán egyik korábbi munkájában, még az Alfabéta-díjas Kittenbergerben sem volt ennyire magabiztos – már csak az olykor erősen sematikus arcábrázolásaival nem vagyok kibékülve. Ezzel együtt A Burok-völgy árnyait nyugodt szívvel adnám tíz év körüli gyerekek kezébe, de a számtalan elrejtett vizuális poén miatt a szülővel közös lapozgatásra is kiválóan alkalmas.

 

A gőzerővel dolgozó Tebeli Szabolcs egy Vonnegut-adaptációval járult hozzá egy másik újdonsághoz, a kutyás történetekből összefűzött Tya antológiához. A kötet a képregények iránt nem érdeklődő, viszont kutyabarát olvasókat is megszólíthatja, a gyerekeken kívül egy-két komorabb vagy erőszakosabb történettel már nyilvánvalóan a felnőtteket célozva. Az antológiába felejthető, félamatőr darabok is belefértek, egyes alkotók viszont brillíroznak. Kiss Judit két novelláját a mangahagyományokból táplálkozó, letisztult képi világ, a könnyen megjegyezhető és szerethető kutyakarakterek teszik a válogatás legbiztosabb pontjaivá, míg Nagy Marci Elsie című, első világháborús története rövidke remekmű: rezignált narrációja és karikatúraszerű figurái szatírát ígérnek, a hadszíntéri kaland drámai ereje viszont megrendítő. A hatást elsősorban a képregényes formanyelv kínálta lehetőségek kiaknázásával – ezúttal a visszaszámlálás feszültségének fokozásával – éri el a szerző. Az antológia alapján a 5Panels alkotói csoport folyamatosan képes új tehetségeket bevonzani és publikációs lehetőségeket biztosítani nekik, munkájuk értékét pedig az Elsie-hez hasonló képregények igazolják vissza.

 

Rusz Lívia: Napsugár. Színes, keményfedeles, 120 oldal. Kiadó: Képregénykedvelők Klubja.

Somogyi György – Tebeli Szabolcs: Helka I. – A Burok-völgy árnyai. Színes, keményfedeles, 80 oldal. Kiadó: Betűtészta.

Tya. Fekete-fehér, puhafedeles, 136 oldal. Kiadó: 5Panels.

 

Kránicz Bence


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13879