KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/április
KRÓNIKA
• (X) : Francia Filmnapok 2003
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Shoot in Hungary
• N. N.: Hibaigazítás
• Molnár Gál Péter: Alberto Sordi (1919–2003)
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Temetetlen hülyeségeink Játékfilmek
• N. N.: A 34. Magyar Filmszemle díjai
• Radnóti Sándor: Unalmon innen és túl Játékfilmek
• Bori Erzsébet: Ember a vízben Dokumentumfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Kicsi, de erős Kisjátékfilmek
• Vaskó Péter: Szép halál G.I. Joe moziba megy
• N. N.: Amerika háborúi
• Takács Ferenc: Odüsszeusz háborúja Kultuszmozi: Nagy Vörös Egyes
• Varró Attila: Bond kontra Oszama Hollywoodi számháború
• Herpai Gergely: Pixel-ármádia Kalandjáték Irakban
• Beregi Tamás: Skizofrén angyalok Polanski női
• Pályi András: Polanski vagy anti-Polanski? A zongorista
• Muhi Klára: A jó állapotú gyerek kibírja Beszélgetés Vekerdy Tamással
• Muhi Klára: Iskola – példa? Beszélgetés filmről, médiáról és nevelésről
• Gelencsér Gábor: A látás logikája Filmes könyv
• Kozma György: Pindur pandúrok egész este A gyógyító animáció
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A meglelt haza Tesó
• Békés Pál: Könyvsors Az órák
• Hungler Tímea: Színház az egész alvilág Chicago
• Ardai Zoltán: Párizsi neolit Visszafordíthatatlan
• Ágfalvi Attila: Golyó a kézbe Isten városa
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fausto 5.0
• Nevelős Zoltán: Schmidt története
• Vincze Teréz: Baran
• Nedbál Miklós: félelem.com
• Kis Anna: Madame Satã
• Pápai Zsolt: Még egy kis pánik
• Hungler Tímea: Két hét múlva örökké
• Herpai Gergely: A szellemhajó
• Köves Gábor: Beavatás
• Turcsányi Sándor: Kiskakukk

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Magas ősz férfi társat keres

Varró Attila

Un profil peur deux – francia-belga, 2017. Rendezte: Stéphane Robelin. Írta: Stéphane Robelin. Kép: Priscila Guedes. Zene: Vladimir Cosma. Szereplők: Pierre Richard (Pierre),Yaniss Lespert (Alex), Fanny Valette (Fanny), Stéphanie Crayencour (Juliette). Gyártó: La Belle Company, Orange Studio. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Idestova bő fél évszázados filmkomikusi pályafutása alkonyán Pierre Richard magas szőke férfija nem csak megőszült, de egyre szívesebben és nagyobb sikerrel jár a dramedy felemás cipőjében. A 2011-es Együtt élhetnénk időskori társbérletről szóló all-star geronto-komédiájában például a kortárs francia tömegfilm egyik legszívszorítóbb fináléjával ajándékozta meg közönségét, hála az imádott feleség halála és az Alzheimer-kór három-zsebkendős kombinációjának. A Magas ősz férfi társat keres esetében nem csak a sztár és az általa alakított zsémbes-magányos özvegyember figurája, de az író-rendező (Stéphane Robelin) és a műfajpárosítás is egyezik az öt évvel korábbi előddel, bár ezúttal pikánsabb és korszerűbb alaptörténet keretében: miután az idős Pierre egy társkeresőoldalon ifjú internet-tanára, Alex álcájában összejön a gyönyörű Fanny-val, dugipénzéből felbéreli a tesze-tosza fiút, hogy menjen el az első randira helyette – mit sem sejtve arról, hogy pont saját unokájának pasiját szemelte ki szerelmi avatárjának.

A Robelin-Richard duó – akárcsak a filmbeli furcsa pár – elég nehezen találja meg a közös utat: mire eljutnak az alaphelyzetből fakadó félreértéses-szerepcserés helyzetkomikum kitaposott ösvényére, már bőven túlhaladtak azon a ponton, ahol a nézőnek még nevetni van kedve a bánatos amorózóból kétségbeesett voyeurré váló idős férfi reménytelen románcán (nagyrészt épp Richard csendesen meggyőző alakításának köszönhetően). Robelin ezúttal is elhelyez a végjátékban egy szép, könnyfakasztó jelentet, cyber-Cyrano sztorija mégis a vígjátékban próbálja közös nevezőre hozni 60-pluszos és 30-mínuszos célközönségét, inkább Alex korcsoportjának kedvezve – Roxane-ja szívesebben lesz hősnő egy mai Tinder-mesében, mint egy múlt századi öregfiú nosztalgiafilm-szalagjain.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13252