KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A smaragd románca

Máté J. György

 

Történetünk idején Kolumbia őserdeiben nagyon rossz az idő, eső esik, sárlavina hull a mélybe, benne Joan, az írónő és újdonsült megmentője, az érthetően igen csapzott ifjú hős, aki vitorlást szeretne vásárolni magának. Amikor meg kisüt a nap, rosszarcú különítményesek lövöldöznek az emberre – mindezt egy Long John Silver kezébe való rejtelmes térképért, amely elvezet a Nagy Smaragdhoz. Ez utóbbi valóban szép darab.

A film producere-főszereplője (csapzott megmentő) Michael Douglas, aki ezúttal, mint már jeleztük, nem San Francisco utcáin vágtázik végig öltönyösen, gengsztereket üldözve, hanem – tetőtől talpig – sárosan tengerészeti ambíciókat táplál. És jól teszi. Joannak ugyanis csak ideig-óráig lehet ellenállni, a mérsékelten gonosz emberrablók fogságából sikerül kiszabadítani az írónő ártatlan nővérét, a főkülönítményes fél karját leharapja egy krokodil, úgyhogy a fiatalok boldogsága immár teljes.

A sok fantasztikus trükköt bevető kalandfilm abban különbözik nagyszámú társától, hogy egyáltalán nem veszi komolyan önmagát. 1. A giccses vadnyugati történetet író Joant mindenki remekírónak tartja. 2. A megírt western-limonádé szinte szórói-szóra megismétlődik vele a „valóságban”. 3. A befejezés habkönnyű és optimista.

Mindezt miért? Vajon felhőtlen szórakozást nyújtani az igazi terrorhoz szokott nézőnek? Vagy grimaszt mutatni az erőszaknak? Ki tudja?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5857