KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tuti balhé

Tamás Amaryllis

A technikai civilizáció jeles tudoraként remekel – bírák, bűnözők, balekok univerzumában – Kim Basinger. Szellemi fölényével, intellektuális szépségével adu-Ásznak számít egy meghiúsult, majd hat évvel későbbre prolongált banki manipulációban. Fürge, mint a csík, dacol magassággal, rottweilerekkel. Maga a megelevenedett áramvonalas adatbázis, elektronikus pénztárca és mikroprocesszor. Hamisítatlan, akár egy Smart Card. Egyszóval: toplistagyőztes bankrabló. Ha mattot kellene adnia egy Deep Blue sakkozógépnek, a verseny valószínűleg a kompjuter vereségével végződne.

Hat esztendőnyi, nevelőintézetben letöltött büntetését követően életének értelmet és méltóságot igyekszik teremteni. Esélyei a nullával egyenlőék. Volt férje halálhírét költötte fiuk, Patrick előtt, a kirendelt pszichológusszakértő új család alapítását indítványozza „mély empátiával”, a korrupt nevelőtiszt cinikusan gátolja munkahelykeresésében. McCoy újra harcba kezd, amikor tisztázza magában, hogy fia a legfontosabb számára. Hatékony akciót tervez, kombinálja a hagyományos módszereket s az új médiumot. Képességein majdnem kifognak a rafinált csalók fondorlatai. A vircsaft végére azonban McCoy „megcincogtatja az egeret”: résnyire hagyja a XXI. század kompjuterajtaját (s egyúttal bezárja az Atlanta Bank széfjét.)

Kim Basinger megtört tekintete, önironikus alakítása ugyanolyan őszinte, vibráló, mint amikor megismertük két évtizede: a Most és mindörökké epizódszerepében, Prewitt közlegény szerelmeként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=296