KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Gyűrűk Ura: A két torony

Köves Gábor

 

Peter Jackson cirka kilenc órásra tervezett filmjének középső harmada pereg pontosan egy évvel az első rész után és ugyanennyivel a befejező harmadik előtt. Az élmény egyszerre teljes, és hiányérzetet keltő. Mint képeskönyv, melyben a képaláírások (a Tolkien-idézetek) is kis műremekek, Jackson munkája háromórányi tömény bravúr: A Gyűrűk Szövetségéből ismerős ecsetkezelés magabiztosabb (megkapjuk az idei év legélethűbb, számítógép szülte kreatúráját: Gollumot), a színvilág karakteresebb, az inferno képei már nem csak félévezredes festményekről, hanem, ha tetszik, a múlt század rémisztő valóságát megörökítő dokumentum-és propaganda-filmekből is ismerősek. Továbbra is kérdéses azonban, hogy minden szépségük ellenére Jackson képei kiadnak-e egy filmet. Mert olyan nincs, hogy háromrészes, kilencórás mozi – más kérdés, hogy a végelszámolásnál egységbe rendeződnek-e a komponensek –, az eleje-közepe-vége dramaturgiai egységet az egyes epizódokon belül is kívánatos megteremteni, máskülönben hiányérzet támad a nézőben. És sajnálatos módon a hiányérzet jogos. A Két torony három szálon futó cselekményét szétzilálja a párhuzamos történetek közti ide-oda vágás, s ahelyett, hogy egy nagy, egységes univerzum képe rajzolódna ki előttünk, tucatnyi egzotikus, de szervesen nem kapcsolódó kisvilág térképét kapjuk. Ez a világtérkép nemcsak földrajzilag, de politikai megosztottságát és történelmét tekintve is zavaros. A regény ismerete nélkül, pusztán a filmre támaszkodva is túl sokat tudunk meg ahhoz, hogy ne sejtenénk, mennyi minden nem fért bele az adott keretekbe. Mindazonáltal Jackson szinte minden döntése indokoltnak tűnik. A nagy dilemma nem is a részleteket, hanem az egészet érinti. A kérdésre, hogy filmre való-e Tolkien munkája, nem kapunk megnyugtató választ.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2085