KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Esküvő a topon

Fekete Tamás

Top End Wedding – ausztrál, 2019. Rendezte: Wayne Blair. Írta: Miranda Tapsell és Joshua Tyler. Kép: Eric Muirray Lui. Zene: David McCormack. Szereplők: Gwilym Lee (Ned), Miranda Tapsell (Lauren), Kerry Fox (Hampton), Shari Sebbens (Ronelle), Huw Higginson (Trevor). Gyártó: Goalpost Pictures. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 113 perc.

 

Az esküvői vígjátékok többsége jellemzően háromfajta konfliktust szokott használni: egy régi szerető megjelenését (Álljon meg a nászmenet!), az utolsó pillanatban megfutamodó résztvevőt (Oltári nő), vagy a népes rokonság sajátos viselkedéséből és kulturális hátteréből adódó, áthidalhatatlannak tűnő ellentétet (Bazi nagy görög lagzi). Az ausztrál őslakos Wayne Blair harmadik nagyjátékfilmje úgy kezdődik, mintha a választottját az oltár előtt faképnél hagyó lány története lenne, majd hamarosan úgy tűnik, hogy a fehér vőlegény és az aboriginal menyasszony családja közti konfliktus adja majd a humor forrását, ám végül hőseink útja mégis másfelé visz.

Az ügyvédi praxisából nemrég kirúgott fiatalembernek, és az ellentétes karriert befutó, egy cég igazgatóságába frissen beválasztott lánynak a gyűrű átadása után mindössze tíz nap áll rendelkezésére, hogy egybekeljen. Csakhogy az ara anyja épp pár napja döntött úgy, hogy szó nélkül faképnél hagyja férjét és ismeretlen helyre távozik. A jegyespárra így új feladat hárul:  az esküvő megszervezése helyett immár az örömanya megtalálása a cél – és miközben a hirtelen döntés okán törik a fejüket, akaratlanul is elbizonytalanodnak a házasság intézményét illetően.
A romantikus vígjáték fátyla alatt valójában egy súlyos kétségekkel és valódi dilemmával megrakott film rejtőzik, középpontjában a hagyományok, identitás és közösséghez tartozás kérdéseivel. A döntő pillanatban adott válasznak nem arra, a műfajban unalomig ismert kérdésre kell választ adnia, vajon a szemben álló illető-e az igazi, hanem hogy a házasság mennyire jelent szükségszerűen függetlenedést és elszakadást. Az Esküvő a topon nagy erénye, hogy miközben ezeken elmélkedik, egy percig sem felejti el, hogy a meghívó mégiscsak egy örömteli családi ünnepre szólt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14185