KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az arc nélküli ember

Mockler János

„Az arc nélküli ember sötét lelke mély, tőle származik a névtelen levél” – énekelte egykor egy honi rock’n roll banda póttagjaként egy remek magyar színművész. Szegény. Nem elég, hogy a nyelven tett erőszak leárnyékolja e szép emléket, most az is kiderül: egy szó nem volt igaz az egészből.

Az arc nélküli ember, remek egy gyerek. Azon kezdjük, hogy van arca neki. De még milyen, rajta dolgozott Hollywood összes maszkmestere. Amúgy meg áldott jó egy ember. S hiába a sok gonosz sminkes, Mel Gibson még így is szép. Autóbaleset alkalmából eltorzult orcája megfelelő részén elhelyezkedik az ő kék szeme, úgy is mint lelkének tüköre. A virágokat is szereti.

Rövidre fogom, a Szépség és szörnyeteg régi meséjének korszerűsített változatát van módunk élvezni. A mai ízléshez igazítás annyiban foglalható össze, hogy a szépség itt egy kisfiú, a szörnyeteg pedig a tanítója.

Népszerű lapok még népszerűbb rovataiból tudjuk, hogy ma Amerikában egy tanárnak nem tanácsos mondjuk a szertárban tête-á-tête maradnia egy nebulóval, még azért sem, hogy ugyan, vinnéd már le kisfiam a galamb boncolásáról szóló szemléltető tablót az osztályterembe, mert a rosszcsont (vagy a szülei) a busás kártérítés reményében azonnal följelenti molesztálásért.

Ezenkívül ismerünk még házasságban elkövetett nemi erőszakot és sok rossz filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=779