KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Alberto expressz

Kovács András Bálint

Franciásan könnyed és bohókás film. Sokáig nem derül ki, hogy miről szól, ez teszi a fura fordulatokat, amelyekben a film első harmada igen gazdag, még érdekesebbé. De az ilyenfajta dramaturgiának nagy csapdája, hogy mire mégis kiderül a lényeg, addigra elvész az érdeklődés. Ezúttal a történet feszültsége már sokkal hamarabb szétmállik.

Egy olasz fiú Párizsban az éjszaka közepén hirtelen fölpattan a hitvesi ágyból várandós felesége mellől, és még éppen elkapja a Rómába induló expresszt. Jegye persze nincs, pénze még kevésbé. De segít a kalauz, akiről kiderül, hogy régi barát. A fiúnak pénz kell, de nem tudjuk, mire, és hogy miért olyan sürgős Rómába utaznia. A film kétharmadát kitevő vonatút egy szürrealista crazy-filmbe vezeti nézőjét, ahol sok bizarr dolog történik akörül, ahogy a fiú megpróbál pénzhez jutni. A baj éppen az, hogy mindez még így is túl langyos. Nem elég őrült ez a világ, csak olyan lazán bohém. Mire pedig kiderülne, hogy miről van szó, már nem is nagyon érdekel. A fiú, aki tizenöt éve nem látta szüleit, most hazarohan, hogy megadja apjának azt, amivel tartozik, mert az azt mondta neki, hogy csak akkor lehet apa, ha előbb lerótta adósságát. Semmi más baj nincs a filmmel, mint hogy a szerzők nem engedték még jobban szabadjára fantáziájukat, és nem sikerült felépíteniük egy teljes világot abból a sok bolondságból, ami a vonaton történik. Művük így olyan lett, mint egy könnyű vörösbor egy nyáresti vacsorához: ízletes, de feledhető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1131