KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Karel Reisz (1926–2002)

• Báron György: Elfilmesítés Kaurismäki-univerzum
• N. N.: Aki Kaurismäki nagyjátékfilmjei
• Bikácsy Gergely: Itt a Földön… A múltnélküli ember
• Karátson Gábor: Égen, fák közt, fű alatt Mikrokozmosz; Vándormadarak
• Győrffy Iván: Saját képére Természet a televízióban
• Kriston László: Világmegváltók kíméljenek Beszélgetés Godfrey Reggióval
• Bakács Tibor Settenkedő: Fehér-fekete, igen-nem 8 mérföld
• Forrai Krisztián: Fehérszemét eltakarító Rapperek háborúja
• Szőnyei Tamás: Gördülő képek A Rolling Stones moziba megy
• N. N.: Rolling Stones-filmek
• N. N.: Mick Jagger színészi alakításai
KULTUSZMOZI
• Vágvölgyi B. András: L. A.-től N. O.-ig, és vissza Kultuszmozi: Szelíd motorosok
• Muhi Klára: Háromszázezer dolláros ötlet

• Ágfalvi Attila: Filmszínháztól multiplexig Pesti mozik az ezredfordulón
• Sipos Júlia: Nem is olyan régi idők Mozi-relikviák
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: A film végül állókép marad Beszélgetés filmes festőkkel

• Bodolai László: Sirkecitől az Ararátig Új török filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Opus magnum helyett A film szerint a világ
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Razglednicák a hátországból Arccal a földnek
• Palotai János: A bűnös vadász Az ifjúság megnyugtat
• Ágfalvi Attila: Csoportterápia Papsajt
• Schubert Gusztáv: Tripla nulla Halj meg máskor!
DVD
• Pápai Zsolt: Hamupipőke flörtje a melodrámával Sabrina
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Tökös, a Török, az őr meg a Nő
• Mátyás Péter: A szállító
• Harmat György: Egy fecske csinált nyarat
• Vaskó Péter: Bella Martha
• Kömlődi Ferenc: Kocka
• Kis Anna: Szétcsúszva
• Hungler Tímea: Mindenütt nő
• Csillag Márton: Ali G Indahouse
• Herpai Gergely: A kincses bolygó
• Pápai Zsolt: Harry Potter és a Titkok Kamrája

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Grand Canyon

Hegyi Gyula

Az amerikai filmek többsége újabban nemcsak Los Angelesben készül, hanem sok közülük Los Angelesben is játszódik. L. A., a nyugati metropolisz véres és érzelmes történeteivel, cinizmusával és szentimentalizmusával, környezetszennyezésével és örökös csúcsforgalmával egyike a hollywoodi film legdivatosabb témáinak. A filmesek számára otthonos helyszín arra is lehetőséget ad, hogy maga Hollywood is szerepet kapjon a történetekben – ami újabb jele annak, hogy az amerikai film egyre komolyabban veszi magát. „Alkotói válságról”, „művészsorsról” beszél, vagy csak egyszerűen elámul azon a nagyszerű tényen, hogy Los Angeles imádott-gyűlölt városában Híres Filmesek is élnek.

A Grand Canyon ügyeletes filmesét Steve Martin alakítja, aki saját filmjében (L. A. Story) nemrég szellemesen és rokonszenves érzelmességgel szólt az „őrült város” mindennapjairól, és egy nem mindennapi szerelemről. Most viszont véres és hatásvadász akciófilmek létrehozóját alakítja, akit egy fegyveres rablótámadás is csak rövid időre ingat meg az erőszak feltétlen kultuszában. A film többi szereplője „hétköznapi ember”, már amúgy hollywoodi módra. Igen hosszadalmasan előadott történeteikbe Lawrence Kasdan mindent belezsúfol, amit a hétköznapiságról gondol. Erőszak, talált gyerek, a középkorú pár házasságának válsága, szülők és kamaszgyerekek változó viszonya, faji konfliktusok és a munkanélküli fekete ifjúság sorsának kilátástalansága – és folytathatnám a katalógust. De nem érdemes, mert mindent elönt a hollywoodi egyenmáz. A film olyan görcsösen akar „hétköznapinak” látszani, és olyan kevéssé az, hogy hozzá képest a legmesterkéltebb show-műsort is igaznak érezzük. Az érzelgős és unalmas epizódok azt az öntelt hitet tükrözik, hogy nagy pénzből és a jól bevált díszletek között minden közhely eladható „művészetként” is. A berlini fesztivál Arany Medvéje kesernyés csattanója a Grand Canyon-sztorinak: a film világában (a néző saját ítéletén kívül) immár valóban minden mérce kútba esett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/06 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=497