KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Karel Reisz (1926–2002)

• Báron György: Elfilmesítés Kaurismäki-univerzum
• N. N.: Aki Kaurismäki nagyjátékfilmjei
• Bikácsy Gergely: Itt a Földön… A múltnélküli ember
• Karátson Gábor: Égen, fák közt, fű alatt Mikrokozmosz; Vándormadarak
• Győrffy Iván: Saját képére Természet a televízióban
• Kriston László: Világmegváltók kíméljenek Beszélgetés Godfrey Reggióval
• Bakács Tibor Settenkedő: Fehér-fekete, igen-nem 8 mérföld
• Forrai Krisztián: Fehérszemét eltakarító Rapperek háborúja
• Szőnyei Tamás: Gördülő képek A Rolling Stones moziba megy
• N. N.: Rolling Stones-filmek
• N. N.: Mick Jagger színészi alakításai
KULTUSZMOZI
• Vágvölgyi B. András: L. A.-től N. O.-ig, és vissza Kultuszmozi: Szelíd motorosok
• Muhi Klára: Háromszázezer dolláros ötlet

• Ágfalvi Attila: Filmszínháztól multiplexig Pesti mozik az ezredfordulón
• Sipos Júlia: Nem is olyan régi idők Mozi-relikviák
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: A film végül állókép marad Beszélgetés filmes festőkkel

• Bodolai László: Sirkecitől az Ararátig Új török filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Opus magnum helyett A film szerint a világ
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Razglednicák a hátországból Arccal a földnek
• Palotai János: A bűnös vadász Az ifjúság megnyugtat
• Ágfalvi Attila: Csoportterápia Papsajt
• Schubert Gusztáv: Tripla nulla Halj meg máskor!
DVD
• Pápai Zsolt: Hamupipőke flörtje a melodrámával Sabrina
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Tökös, a Török, az őr meg a Nő
• Mátyás Péter: A szállító
• Harmat György: Egy fecske csinált nyarat
• Vaskó Péter: Bella Martha
• Kömlődi Ferenc: Kocka
• Kis Anna: Szétcsúszva
• Hungler Tímea: Mindenütt nő
• Csillag Márton: Ali G Indahouse
• Herpai Gergely: A kincses bolygó
• Pápai Zsolt: Harry Potter és a Titkok Kamrája

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Happy Happy

Roboz Gábor

Sykt lykkelig – norvég, 2010. Rendezte: Anne Sewitsky. Írta: Mette M. Bolstad, Ragnhild Tronvoll. Kép: Anna Myking. Szereplők: Agnes Kittelsen (Kaja), Henrik Rafaelsen (Sigve), Joachim Rafaelsen (Eirik), Maibritt Saerens (Elisabeth). Gyártó: Maipo Film- og TV Produksjon. Forgalmazó: Cirko Film – Másképp Alapítvány. Feliratos. 85 perc.

Egy alkotóval vagy akár régióval szemben kiépített elvárásrendszer káros hatást is gyakorolhat, és a skandináv mozihoz asszociált párkapcsolati, illetve családi dráma filmes alakzata a biztonsági játék csábító lehetõsége mellett meg is nehezítheti a pályakezdõ rendezõk dolgát. A játékteret tovább szûkíti, ha egy alkotó a szóban forgó filmtípus azon változatával rokonszenvezik, amely a szereplõk és a helyszínek számát egyaránt látványosan korlátozza, és két pár tagjait mozgatja néhány élettérben (Jelenetek két házasságból, Ésszerû megoldás). A norvég Anne Sewitsky nagyjátékfilmes bemutatkozásánál komoly kihívás elé állította magát, amikor úgy döntött, hogy ingerszegény életet élõ középkorú házasokról forgat, akikhez egy nap látszólag irigylésre méltó pár érkezik szomszédnak, hogy a civilizációtól távol esõ területen hamar felboruljon a rend, és összegabalyodjanak a viszonyok.

Az érzelmi huzavonák miértjeit és hogyanjait egyaránt lelkesen ábrázoló északi filmesek az elmúlt egy-két évtized során végigzongorázták a konfliktustípusok és hangvételfajták kapcsán felmerülõ lehetõségek zömét. Élettel megtöltött karakterekkel, jól megfogott érzelmi, illetve morális krízishelyzetekkel vagy akár bátor stilizációval persze változatlanul felpiszkálható a nézõi figyelem (mint arra a fent említett svéd-dán produkciók jó példák lehetnek), Sewitsky azonban kevéssel is beérte. Noha van érzéke az érzelmi viszonyok felvázolásához, képes humorral finoman oldani a drámát, továbbá egy szellemes lezárásra is futja az erejébõl, tartózkodik a merész húzásoktól, ráadásul beiktat egy lényegében nélkülözhetõ mellékszálat (a kisfiúk kapcsolatáról) meg néhány rövidke kórusbetétet, amelyek feleslegesen erõsítik a címbõl már úgyis nyilvánvaló iróniát. A Happy Happy rendezõje tehát a tekintetet vonzó belépõ helyett az óvatos debüt mellett döntött, vagyis igazán csak akkor járt sikerrel, ha elvegyülni akart.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10782