KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/december
KRÓNIKA
• (X) : Európa Filmhét December 5–15
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Régi idők tanúi Filmpalkátok

• Hirsch Tibor: A szószátyárság dicsérete Beszélj hozzá!
• N. N.: Pedro Almodóvar filmjei
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Trattato del cinema Peter Greenaway, a festő
• Karátson Gábor: Vérvörös folt az üde zöld fű között A rajzoló szerződése

• Schubert Gusztáv: A szépség szörnyetege Leni Riefenstahl 100
• N. N.: Leni Riefenstahl filmjei
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Az űr hajósai 10. Titanic Filmfesztivál
• Bikácsy Gergely: A hagyomány homokhegyén Új francia filmek
• Varró Attila: Álommunkák Aburayától Avalonig
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Fekete fuvar Edgar G. Ulmer: Terelőút
KRITIKA
• Báron György: Teremtéstörténetek Sejtjeink
• Korcsog Balázs: A vándor és a bujdosók Fény hull arcodra
• Varga Balázs: Világváltók Aranyváros
• Hungler Tímea: Ámokfotók Sötétkamra; A Vörös Sárkány
• Takács Ferenc: Keresztény szomorújáték Ámen
DVD
• Pápai Zsolt: Teremtő újrafelhasználás Karl Freund: A múmia
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Szörnyek keringője
• Kovács Marcell: Az arany markában
• Köves Gábor: Szeretni bolondulásig
• Vaskó Péter: Tanguy – nyakunkon a kisfiunk
• Bodolai László: Nagy ember, kis szerelem
• Kis Anna: A királyné nyakéke
• Turcsányi Sándor: Szexuális mélyfúrások
• Vidovszky György: Atomcsapda
• Pápai Zsolt: Ütközéspont
• Kárpáti Ildikó: Lilo és Stich – A csillagkutya

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Marvel Kapitány

Kránicz Bence

Captain Marvel – amerikai, 2019. Rendezte: Ryan Fleck és Anna Boden. Írta: Geneva Robertson-Dworet, Anna Boden és Ryan Fleck. Kép: Ben Davis. Zene: Pinar Toprak. Szereplők: Brie Larson (Carol), Samuel L. Jackson (Nick Fury), Ben Mendelsohn (Keller), Jude Law (Yon-Rogg), Annette Bening (Mar-Vell). Gyártó: Marvel Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 124 perc.

 

Mikor elhagyattak mindenek, és Thanos, a bolygóközi hadúr csettintésre elpusztította a fél világot, Nick Fury kémfőnök Marvel Kapitány számát tárcsázta. Ez tavaly májusban történt, a Bosszúállók: Végtelen háború utolsó utáni jelenetében. Így harangozták be annak a szuperhősnek az érkezését, akinek nagyobb a hatalma, mint Vasembernek, Hulknak és Pókembernek összeadva. Hogy Marvel Kapitány miként bánik el Thanosszal, azt majd a következő Bosszúállókból tudhatjuk meg, előtte pedig Marvel-szokás szerint megnézhetjük a szuperhős eredettörténetét.

Mérget vehetünk rá, hogy ez a jobban sikerült film, nem a majdani Bosszúállók 4. Fárasztóan nagyszabású és látványos, de a cselekmény 25 százalékát kitevő űrcsaták nélkül bizonyára nem ütöttek volna zöld pecsétet a forgatókönyvre. A Marvel-filmeknél mindig az akciómentes egy-másfél órának van tétje: ha ott elég izgalmasak a karakterek és szellemesek a párbeszédek, netán átszűrődik valami a rendezők saját stílusából, úgy máris elégedettek lehetünk. A Marvel Kapitányt jegyző, szolid függetlenfilmes sikerekkel (Fél Nelson, A szerencse forgandó) büszkélkedhető Ryan Fleck – Anna Boden páros a kilencvenes évek-nosztalgiával különbözteti meg filmjét a többi hasonló produkciótól: címszereplőjük 1995-ben landol a Földön, hogy a saját múltja után nyomozzon. Így aztán a No Doubt, a Garbage vagy az R.E.M. korabeli slágerei szólnak, miközben a hősnő ronda földönkívülieket pofoz, vagy a bal szeme világát még épnek tudó Nick Furyval évődik. A Marvel Kapitány csúcspontjait Samuel L. Jackson és egy macskának látszó csápos szörnyeteg közös jelenetei adják, valamint a felhőtlen múltidézés. Egyébiránt a szokásos űropera-mederben maradunk: a DC Wonder Womanje után a Marvel is kipipálhatja a maga múltba helyezett, tehát a szuperhős-történelmet utólag feminizáló és újraíró hősnőeposzát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14066