KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/december
KRÓNIKA
• (X) : Európa Filmhét December 5–15
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Régi idők tanúi Filmpalkátok

• Hirsch Tibor: A szószátyárság dicsérete Beszélj hozzá!
• N. N.: Pedro Almodóvar filmjei
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Trattato del cinema Peter Greenaway, a festő
• Karátson Gábor: Vérvörös folt az üde zöld fű között A rajzoló szerződése

• Schubert Gusztáv: A szépség szörnyetege Leni Riefenstahl 100
• N. N.: Leni Riefenstahl filmjei
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Az űr hajósai 10. Titanic Filmfesztivál
• Bikácsy Gergely: A hagyomány homokhegyén Új francia filmek
• Varró Attila: Álommunkák Aburayától Avalonig
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Fekete fuvar Edgar G. Ulmer: Terelőút
KRITIKA
• Báron György: Teremtéstörténetek Sejtjeink
• Korcsog Balázs: A vándor és a bujdosók Fény hull arcodra
• Varga Balázs: Világváltók Aranyváros
• Hungler Tímea: Ámokfotók Sötétkamra; A Vörös Sárkány
• Takács Ferenc: Keresztény szomorújáték Ámen
DVD
• Pápai Zsolt: Teremtő újrafelhasználás Karl Freund: A múmia
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Szörnyek keringője
• Kovács Marcell: Az arany markában
• Köves Gábor: Szeretni bolondulásig
• Vaskó Péter: Tanguy – nyakunkon a kisfiunk
• Bodolai László: Nagy ember, kis szerelem
• Kis Anna: A királyné nyakéke
• Turcsányi Sándor: Szexuális mélyfúrások
• Vidovszky György: Atomcsapda
• Pápai Zsolt: Ütközéspont
• Kárpáti Ildikó: Lilo és Stich – A csillagkutya

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Piranha 3D

Géczi Zoltán

Piranha 3D­ – amerikai, 2010. Rendezte: Alexandre Aja. Írta: Alexandre Aja, Grégory Levasseur, Josh Stolberg, Pete Goldfinger. Kép: John R. Leonetti. Zene: Michael Wandmacher. Szereplők: Jerry O'Connell (Derrick), Elisabeth Shue (Forester seriff), Ving Rhames (Welleger hadnagy), Christopher Lloyd (Mr. Goodman). Gyártó: The Weinstein Company. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 88 perc.

Érthetetlen, hogy a szerzőgárda miért éppen a kritikus pillanatban gyakorolt indokolatlan önmérsékletet, amikor a recenzió alá vont, virtigli high concept művet nem a sokkalta hangzatosabb Mindenkit felfaló piranhák és hatalmas didik címmel küldték be a mozikba. A stáb ismerte az ökölszabályt, miszerint a sikeres trash sem a vérszomjas szörnyeket, sem a meztelen modellcsajokat nem nélkülözheti, és arra esküdtek fel, hogy elmennek a végsőkig –ebbéli igyekezetükben pedig mindenképpen sikerrel jártak.

Mert a Piranha 3D a maga nevetségesen csekély vállalása mellett is kifejezetten szórakoztató, profin összerakott szemétmozi. A kötelező tananyagot stréber diákként mondja fel, miközben az eltúlzott frazírok iránti szenvedélye egy vásott kamasz elszabadult fantáziáját idézi: a film utolsó harmadának nyitánya alighanem a legvéresebb tíz perc, amit az elmúlt évtizedben amerikai filmben láthatott az érdeklődő, esztelenül tobzódó overkill, maradéktalanul megfelelve a vérfürdő kifejezés által támasztott tartalmi és formai követelményeknek. A szereposztás ironikus (Elisabeth Shue teljesen idegen ebben a közegben, Christopher Lloyd megismétli Ross doki figuráját, Eli Roth cameója vicces, Richard Dreyfuss felbukkanása egyértelmű utalás A cápára), a színészek szánt szándékkal túl- vagy aluljátsszák a karaktereket, a szemérmetlenül nyilvánvaló filmtörténeti utalásoknak pedig se szeri, se száma. Bizarr módon mégis kiviláglik ebből a vállaltan ordenáré, a néző legalantasabb ösztöneit megcélzó, közhelyekből összeeszkábált mészárszék-horrorból, hogy a low budget remake-specialistaként számon tartott Alexandre Aja nem szívtelen szakmunkás: tudna ő akár rendes filmet is készíteni, de valahogy megint így szólt a megbízatása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10481