KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

2002/december

KRÓNIKA
• (X) : Európa Filmhét December 5–15
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Régi idők tanúi Filmpalkátok

• Hirsch Tibor: A szószátyárság dicsérete Beszélj hozzá!
• N. N.: Pedro Almodóvar filmjei
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Trattato del cinema Peter Greenaway, a festő
• Karátson Gábor: Vérvörös folt az üde zöld fű között A rajzoló szerződése

• Schubert Gusztáv: A szépség szörnyetege Leni Riefenstahl 100
• N. N.: Leni Riefenstahl filmjei
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Az űr hajósai 10. Titanic Filmfesztivál
• Bikácsy Gergely: A hagyomány homokhegyén Új francia filmek
• Varró Attila: Álommunkák Aburayától Avalonig
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Fekete fuvar Edgar G. Ulmer: Terelőút
KRITIKA
• Báron György: Teremtéstörténetek Sejtjeink
• Korcsog Balázs: A vándor és a bujdosók Fény hull arcodra
• Varga Balázs: Világváltók Aranyváros
• Hungler Tímea: Ámokfotók Sötétkamra; A Vörös Sárkány
• Takács Ferenc: Keresztény szomorújáték Ámen
DVD
• Pápai Zsolt: Teremtő újrafelhasználás Karl Freund: A múmia
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Szörnyek keringője
• Kovács Marcell: Az arany markában
• Köves Gábor: Szeretni bolondulásig
• Vaskó Péter: Tanguy – nyakunkon a kisfiunk
• Bodolai László: Nagy ember, kis szerelem
• Kis Anna: A királyné nyakéke
• Turcsányi Sándor: Szexuális mélyfúrások
• Vidovszky György: Atomcsapda
• Pápai Zsolt: Ütközéspont
• Kárpáti Ildikó: Lilo és Stich – A csillagkutya

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

Krónika

Ginger Rogers (1911-1995)

Molnár Gál Péter

Becsvágyó gyors-gépírónő mamája Texasban benevezte egy charleston-versenyre. Megnyerte a négyhetes kabarészerződéssel járó első díjat. Ekkor tizenöt éves. A mama az első producere. Tőle tanul táncolni, viselkedni, nyomulni. Mamája harmadik férjétől kapja a Rogers nevet. Alapjában Virginia Katherine McNath-nak hívták.

1924-ben vaudeville-szerződést kap. Jack Pepper partnerével tánckettőst alakítanak. Feleségül megy Culpepperhez. Továbbá Lew Ayres (az első Dr. Kildare-sorozat főszereplője), Jack Briggs, Jacques Bergerac és William Marshallhoz. Öt férj.

Debü a Broadway-n: Teljes sebesség (1929). Siker Gershwin Girl Crazyjének Mollie szerepében (1930). Húsz évig nem lép színpadra – 1951-ben egy Ziegfeld-revüben visszatér –, közben eljátszik több mint 80 filmszerepet. A Broadway-ról Hollywoodba utaztában természetes barnából kiszőkül. Busby Berkeley megcsiszolja a nyers gyémántot: előkínozza belőle az eleganciát, könnyedséget, humorérzéket, előkelő kacérságot, táncban megjelenő életörömöt. Kilenc filmben Fred Astaire sikertársa. Filmtörténeti-tánctörténeti álompár. Az egyetlen, akit Astaire nem tud letáncolni. 1940-ben Oscart kap a Kitty Foyle címszerepéért. Drámai szerepért. Zene és tánc, valamint Astaire nélkül.

Szívet facsaró fotográfiája bejárta a világsajtót: a nádszálderekú, elegáns szőkeség estélyi ruhában, mint két összetolt hangversenyzongora vagy vég tafotával leborított hűtőláda. Ormótlan elefántnyira hízottan. Sárgára pingált hajjal. Szeme mindössze csíknyi, pupilláját behízta a háj, arcát cipónyivá torzította a mértéktelen szeszélvezet.

80-as éveinek derekán elhunyt erősen megvastagodott derékkal a filmtörténet legvidámabb lánya, a mozitörténelem fürgelábú táncosnője, a legtemperamentumosabb kamera előtti lény. Sirathatta elillant leányságát, italba fojthatta bánatát a vissza nem térő tavalyi hó miatt. Halhatatlan marad nercben, báli ruhában. Nagypolgári oszlopcsarnokokban is kedves maradt, akár egy midinette.

Ginger követte Fredet.