KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Rózsa János: Kardos István (1942–2002)

• Tillmann József A.: Áriák alkonya Üvöltéstől operáig
• Korcsog Balázs: Opera + film = operafilm? Képzene
• N. N.: Híres operafilmek
• Térey János: A 78-as Szent Johannája [librettó]
• Harcos Bálint: A 78-as Szent Johannája [librettó]
• Kazovszkij El: Csábopera Kultuszmozi: Fassbinder Querelle-je
TELEVÍZÓ
• Vajda Judit: Ketrecbe zárt valóságok A Nagy Testvér és a többiek
• Vágvölgyi B. András: Big Bra Magyar valóságshow
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Hanyatt a jövőnek Velence
• N. N.: Az 59. velencei filmfesztivál díjai
• Muhi Klára: Filmet kell csinálnod! Velencei rövidfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Tizenegyféleképp 11'09''01 – Szeptember 11.
• Gelencsér Gábor: Ars multiplex Mike Figgis–portré
• Kriston László: Digitális szabadság Beszélgetés Mike Figgis-szel
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Az ördög éve Karlovy Vary

• Szíjártó Imre: Visszafogott himnusz a hazához Szlovén filmek
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A bot másik vége Marx József: Szabó István
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Pirandello-arzenál Jacques Rivette: Ki tudja…
• Muhi Klára: Múlt, félhomályban Erdély Dániel: Előre!
DVD
• Pápai Zsolt: Szélesvászon és egydimenzió Cecil B. DeMille: Tízparancsolat
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Véres vasárnap
• Bori Erzsébet: Szex és Lucia
• Pápai Zsolt: Jelek
• Ardai Zoltán: Gengszterek
• Vaskó Péter: Tudatlan tündérek
• Köves Gábor: A kárhozat útja
• Mátyás Péter: Milliókért a pokolba
• Herpai Gergely: 2020: A tűz birodalma
• Varró Attila: Aki bújt, aki nem
• Kovács Marcell: Mérges pókok

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az arc nélküli ember

Mockler János

„Az arc nélküli ember sötét lelke mély, tőle származik a névtelen levél” – énekelte egykor egy honi rock’n roll banda póttagjaként egy remek magyar színművész. Szegény. Nem elég, hogy a nyelven tett erőszak leárnyékolja e szép emléket, most az is kiderül: egy szó nem volt igaz az egészből.

Az arc nélküli ember, remek egy gyerek. Azon kezdjük, hogy van arca neki. De még milyen, rajta dolgozott Hollywood összes maszkmestere. Amúgy meg áldott jó egy ember. S hiába a sok gonosz sminkes, Mel Gibson még így is szép. Autóbaleset alkalmából eltorzult orcája megfelelő részén elhelyezkedik az ő kék szeme, úgy is mint lelkének tüköre. A virágokat is szereti.

Rövidre fogom, a Szépség és szörnyeteg régi meséjének korszerűsített változatát van módunk élvezni. A mai ízléshez igazítás annyiban foglalható össze, hogy a szépség itt egy kisfiú, a szörnyeteg pedig a tanítója.

Népszerű lapok még népszerűbb rovataiból tudjuk, hogy ma Amerikában egy tanárnak nem tanácsos mondjuk a szertárban tête-á-tête maradnia egy nebulóval, még azért sem, hogy ugyan, vinnéd már le kisfiam a galamb boncolásáról szóló szemléltető tablót az osztályterembe, mert a rosszcsont (vagy a szülei) a busás kártérítés reményében azonnal följelenti molesztálásért.

Ezenkívül ismerünk még házasságban elkövetett nemi erőszakot és sok rossz filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=779