KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Rózsa János: Kardos István (1942–2002)

• Tillmann József A.: Áriák alkonya Üvöltéstől operáig
• Korcsog Balázs: Opera + film = operafilm? Képzene
• N. N.: Híres operafilmek
• Térey János: A 78-as Szent Johannája [librettó]
• Harcos Bálint: A 78-as Szent Johannája [librettó]
• Kazovszkij El: Csábopera Kultuszmozi: Fassbinder Querelle-je
TELEVÍZÓ
• Vajda Judit: Ketrecbe zárt valóságok A Nagy Testvér és a többiek
• Vágvölgyi B. András: Big Bra Magyar valóságshow
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Hanyatt a jövőnek Velence
• N. N.: Az 59. velencei filmfesztivál díjai
• Muhi Klára: Filmet kell csinálnod! Velencei rövidfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Tizenegyféleképp 11'09''01 – Szeptember 11.
• Gelencsér Gábor: Ars multiplex Mike Figgis–portré
• Kriston László: Digitális szabadság Beszélgetés Mike Figgis-szel
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Az ördög éve Karlovy Vary

• Szíjártó Imre: Visszafogott himnusz a hazához Szlovén filmek
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A bot másik vége Marx József: Szabó István
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Pirandello-arzenál Jacques Rivette: Ki tudja…
• Muhi Klára: Múlt, félhomályban Erdély Dániel: Előre!
DVD
• Pápai Zsolt: Szélesvászon és egydimenzió Cecil B. DeMille: Tízparancsolat
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Véres vasárnap
• Bori Erzsébet: Szex és Lucia
• Pápai Zsolt: Jelek
• Ardai Zoltán: Gengszterek
• Vaskó Péter: Tudatlan tündérek
• Köves Gábor: A kárhozat útja
• Mátyás Péter: Milliókért a pokolba
• Herpai Gergely: 2020: A tűz birodalma
• Varró Attila: Aki bújt, aki nem
• Kovács Marcell: Mérges pókok

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Queer filmek

Coming Out

Másképpen más

Huber Zoltán

Orosz Dénes vígjátéka után nehezebb lesz gyűlölködni.

Kimondottan kényes, azaz fontos és aktuális témához nyúlt Orosz Dénes. Új vígjátéka egy másságára rádöbbenő főhős önmagára találását meséli el de nem úgy, ahogyan azt elsőre gondolnánk. A Coming Out fordított alaphelyzetből indul, vállaltan meleg férfi főszereplője balesete után kénytelen rádöbbeni, beleszeretett egy nőbe. A homoszexualitással kapcsolatos buta előítéletek és torz beidegződések felülvizsgálata régi adóssága a magyar filmnek (is), az pedig különösen szimpatikus, hogy Orosz mindezt könnyedebb formában, a populáris mozi eszközeivel próbálja elérni. Az író-rendező az angolszász romkomok receptúráját követi és egy abszolút működőképes zsánerfilmet tesz le az asztalra, ám ebben a vészesen átpolitizált és hisztérikus légkörben kevesen fogják a mássággal kapcsolatos indulataikat félretéve, saját értékei mentén szemlélni a művet. A Coming Out így akarva-akaratlan a hazai közgondolkodás szomorú ellentmondásaira is rávilágít.

A szexuális preferenciák magánjellegű kérdései hazánkban még ma is kirekesztésre alkalmas hívószóként funkcionálnak. Az érvek helyett, ostobaságból, félelemből vagy hidegen kiszámított populizmus miatt használt címkék szörnyen veszélyesek, a másik emberi mivoltát vonják kétségbe. Ha tompított formában is, de ez a pusztító mentalitás ott lappang a társadalomban, melyet jól mutat, hogy egy vígjáték csak akkor számíthat komolyabb nézőszámra, ha női mellekkel és fenekekkel ellensúlyozza a „melegebb” jeleneteit. Orosz nehéz helyzetben van, hisz akár tetszik, akár nem, az általa megcélzott közönség nagyobb hányada reflexből homofób. A vaskos sztereotípiák megkerüléséhez az alkotók kénytelenek éppen ezek mentén egyensúlyozni. Az a paradox helyzet áll elő, hogy egy homoszexuális főhőst, szerelmespárt és baráti társaságot felvonultató komédiának állandóan hangsúlyoznia kell, hogy a témája ellenére sem „melegfilm”.

A Coming Out olyan szituációt vázol fel, mely ma itthon elképzelhetetlen. A mű szereplői nemcsak büszkén vállalják homoszexualitásukat, de a főhős a karrierjét is erre alapozza. Már az is örvendetes, hogy végre egy olyan magyar szereplővel azonosulhatunk, aki a másságát áldásként éli meg. Orosz azonban ennél is tovább megy, történetében kizárólag olyan figurákat vonultat fel, akik valamilyen szempontból kilógnak a sorból. A női karakter törékeny alkata ellenére is férfias (Tompos Kátya most is kiváló), a meleg társaság egyik tagja hetero, a szigorú szomszéd gyengéd apuka. Az a tény, hogy a tolerancia és az elfogadás üzenetei csak ilyen tételszerűen lekerekített, egyszerűsített formában juttathatók célba, elsősorban nem a filmről, hanem a magyar viszonyokról árulkodnak.

Orosz Dénes a Poligamy kapcsán már bizonyította, tökéletesen ismeri a zsáner szabályait, a kissé félreérthető alapszituációval azonban most meggyűlik a baja. A film hőse akaratán kívül olyan valakibe szeret bele, akiről korábban ezt el nem tudta képzelni – ezt a fellobbanó szikrát azonban nem a legszerencsésebb egy fejsérüléshez kötni. Az alkotó vélhetően azért fordítja ki ilyen módon a vonzódás változását, mert megpróbálja átélhetővé varázsolni a témát elutasítók számára. Ez dicséretes vállalás, ám a sztori felületesen úgy is értelmezhető, hogy a meleg férfi beveri a fejét és hirtelen hetero lesz.

Bármennyire is szomorú, sajnos el kell fogadnunk a tényt, mi még mindig egy olyan országban élünk, ahol Czeizel Endre genetikusnak kell megerősítenie: az azonos neműekhez való vonzódás nem örökletes. A Coming Out nem megy élesen szembe a melegekről alkotott felszínes képpel, illetve a kamera is szemérmesen elfordul, ha két azonos nemű szereplő egymáshoz ér de csak így van esélye arra, hogy elérje azokat is, akik automatikusan buziznak. E megoldása miatt a filmet vélhetően mindkét oldalról támadni fogják majd, a vita azonban mindenképpen örvendetes.

Orosz a film ellentmondásai ellenére eléri célját, egyedül a tempóval és az időzítéssel vannak problémák. Egy vígjátéknak ma már jobban kellene pörögnie, de a remek mellékszereplők mindig továbblendítik a művet. Mucsi Zoltán telitalálat a homofób szomszéd szerepében, a rohamrendőrként dolgozó figura egy-egy mondatával képes megragadni a magyar közéleti abszurd lényegét. Amíg tudunk nevetni a tömegoszlatásos beszólásokon, illetve elhisszük, hogy a szélsőjobbos újságíró és a liberális rádiós között is szövődhet szerelem, addig mindenképp van remény.

 

Coming Out – magyar, 2013. Rendezte és írta: Orosz Dénes. Kép: Fillenz Ádám. Zene: Bolba Tamás. Vágó: Kovács Zoltán. Hang: Juhász Róbert. Szereplők: Csányi Sándor (Vándor Erik), Tompos Kátya (Szekeres Linda), Karalyos Gábor (Balázs), Für Anikó (Júlia), Gyabronka József (Kálmán), Mucsi Zoltán (Pecsák József), Nényei Klára (Fanni), Takács Katalin (Anya), Scherer Péter (Főszerkesztő), Simon Kornél (Áron), Dankó István (Anti), Hegedűs D. Géza (Vilmos). Producer: Kálomista Gábor. Gyártó: Megafilm. Forgalmazó: Hungaricom. 96 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 37-37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11567