KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az igazi

Sneé Péter

 

Richard Dreyfuss a nagy Ő. Hálás szerep ez, jutalomjáték, mellyel a tehetséget szokás elismerni a pelyhesállú Rómeók tündérkorán túl, az évtizedes színészmúltat megkoronázó nagy alakítások előtt. Az amerikai sztár azonban nem éri be szívtipró elődeinek követésével, az általa életre keltett idősödő amorózó inkább karikatúrája a lenyűgöző daliáknak, mintsem másolata. Kopaszodó homlokú, mulatságos ficsúrt formál, kinek életereje már-már elviselhetetlen a környezet számára. Pedig apósa vérbeli olasz pater familias, s nem megy a szomszédba egy kis jó-kedélyért.

A keep smiling iróniával átszőtt ábrázolása valamiért kevésnek találtatott. A szerzők attól féltek talán, az alkatok különbözőségében rejlő konfliktus-lehetőség nem elegendő egy kétórás produkcióhoz. Megfejelték tehát kulturális differenciákkal: az olaszos temperamentum az erősebb (?) litvánnal kényszerül vetélkedésre. A litvánt persze ott sem ismerik, legföljebb egzotikumként idézik. E lelki mélységekkel kacérkodó film igazi kommersz módján mindvégig gondosan ügyel arra, hogy a felszínen maradjon. Az élet show-műsor, mi volna más.

Innét nézve csakugyan irigylésre méltó, mennyire semmi gondja-baja az amerikai középosztálynak. Szívós és komoly dramaturgiai munkával kell kifacsarni belőlük némi viszálykodást. Végül természetesen még ez az ártatlan heveskedés is elcsitul, fölülkerekedik a megértés és a jelentőségteljesnek szánt (sajnos, érdektelen) képek alól fölzeng a szeretet szólama.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4227