KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Közöttünk az űr

Pápai Zsolt

The Space Between Us – amerikai, 2017. Rendezte: Peter Chelsom. Szereplők: Gary Oldman, Asa Butterfield, Carla Gugino. Forgalmazó: ADS Service. 121 perc.

Az ötlet nem rossz: újragondolni a Mars-expedíciókat tárgyaló filmeket, és arról mesélni, hogy mi történik, ha egy ember onnan jön ide felfedezőútra, nem pedig fordítva. A Közöttünk az űr hőse a tizenhat éves Gardner Elliot (Asa Butterfield – ő volt a leleményes Hugo Scorsesenél), aki még a Földön fogant, de asztronauta édesanyja a vörös bolygón szülte meg őt. A születése egyúttal az édesanyja halálát jelentette, ezért a Mars-misszió tagjai nevelik fel, a kamaszfiú azonban unja magát a mesterséges térben, ezért a Földre szökik, hogy ott a még a Marson csetelve megismert barátnőjével ámokfusson, és megpróbálja felkutatni soha nem látott apját.

Az alapötlet nem csak azért remek, mert új látásmódot ígér, hanem azért is, mert sok irányba nyitható és számos műfaj felé elkormányozható. A Mentőakció inspirációját mutató sci-fiből könnyen tinithrillerré, abból pedig road movie-vá alakítható, miközben persze a Spielberg-féle A.I. nyomvonalán haladó coming-of-age-meseként is megállja a helyét. Ráadásául a rákos fiatalokat bemutató filmek (Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, Fifti-fifti) vonulatát felidézve melodrámai ízek is hozzákeverhetők a sztorihoz, hiszen Gardner halálra van ítélve a Földön, a teste ugyanis nem bírja a helyi viszonyokat. Elvben tehát nagyon sok regiszteren szólalhatna meg a mozi, izgalmas hangulat- és műfajkavalkád is lehetne akár, azonban nem váltja be a reményeket. Ugyan nincs híján némi bájnak, de a fordulatai bicebócák, a dialógusai túlírtak, a tempója rossz, továbbá Peter Chelsom rendező (Az óriás, Szerelem a végzeten, Hector a boldogság nyomában) a műfaji lehetőségekkel sem tud élni, tétován bukdácsol a klisék között. Az igazat megvallva még akkor jobb a film, amikor közhelyes, amikor viszont eredetieskedőbb (mint például a hősünk és szerelme légi kalandját elmesélő jelenetben), akkor már-már kínos és ostobácska.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13466