KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bérgavallér

Csiger Ádám


Fading Gigolo – amerikai, 2013. Rendezte és írta: John Torturro. Kép: Marco Pontecorvo. Zene: Abraham Laboriel és Bill Maxwell. Szereplők: John Torturro (Fioravente), Woody Allen (Murray), Sharon Stone (Dr. Parker), Sofía Vergara (Selima), Vanessa Paradis (Avigal). Gyártó: Antidote Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 98 perc. 


Woody Allen mellékszereplőként ellopja a show-t, de a Bérgavallér első számú szerzője John Turturro, aki – a Mac és az Illuminata című munkái után ismét – egyszerre írója, rendezője és főszereplője filmjének. A zsáner előző játékfilmjéhez, a Románc és cigarettához hasonlóan romantikus szexvígjáték, musical helyett ezúttal melodrámával megspékelve. Turturro nosztalgikus, posztmodern auteur: a Mac Romulus és Remus mítoszának kortárs feldolgozása, a kosztümös, színházi berkekben játszódó Illuminatában drámaírót alakít (azaz szerzői reflexióként önmagát), mindkettő családi vállalkozás, előbbi apja életén alapul, főhajtás előtte. A Románc és cigaretta a Moulin Rouge és a Táncos a sötétben, a Bérgavallér pedig az Éjféli cowboy és A nap szépe ötvözete. Torturro a Mac után ismét küszködő, ágrólszakadt, régimódi olasz-amerikai munkást alakít, akit – a kapuzárási pánik terel járatlan útra. A legősibb szakmába kóstol bele, a romantikus melodráma cselekményszál női hőse azonban nem a kuncsaftok – amilyen Sharon Stone Elemi ösztön-idéző karaktere – egyike, hanem egy erényes haszid özvegy.


A Mac zsarnoki főnökével szakító, saját családi vállalkozást alapító, ezzel a maga urává váló bérmunkás hősében az író-rendezői, sőt szerzői ambíciókat dédelgető munkamániás karakterszínész rejtőzik, az Illuminata az immár ilyen minőségben való alkotás (gyakran ugyancsak keserű) élményéről szól. A Bérgavallér alkalmával Turturro – a filmben és a valóságban egyaránt – tehetsége prostituálásával keresi a kiutat válságából egy mentor (Allen) segítségével, de vállalkozásukat végül sajátos irányba tereli. A Bérgavallér a Tök alsót idézően profán premisszából újabb személyes vonatkozásokkal teli szerzői drámává fejlődik a veterán New York-i alkotó kezében, aki több emlékezetes zsidó karaktert alakított pályája során.




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11892