KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csinibabák

Forgács Nóra Kinga

Cupcakes – izraeli, 2013. Rendezte és írta: Eytan Fox. Kép: Arad Sawat. Zene: Haim Frank Ilfman. Szereplők: Dana Ivgy (Dana), Ofer Shechter (Ofer), Efrat Dor (Efrat), Yael Bar-Zohar (Yael), Keren Berger (Keren). Gyártó: Chic Films / Bananot. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 90 perc.

A Csinibabák egy jószomszédokból megalapuló popformáció meséje, akik az Universong dalversenyen mérettetik meg magukat Izrael színeiben, miközben a banda minden egyes tagja esetében valami más, személyes probléma megoldása az igazi tét. Az alaphelyzet nem túl eredeti. A film hatalmas erőssége azonban, hogy már-már pimaszul „laza”. A felszabadult alkotói hozzáállás áthatja az ábrázolás módját éppúgy, ahogyan a bemutatott karaktereket és problémákat is. A tarka szomszédságban találhatunk rendszeresen női ruhákba bújó, óvodapedagógusként dolgozó meleg srácot, konzervatív papa által pályára állított friss diplomás huszonévest, leszbikus dalszerző énekesnőt, egomán családanyát, ex-fehérneműmodellt és elhivatott bloggert egyaránt. Nem a másság fogalmazódik meg konfliktusforrásként, ezen rég túl van a film. A szűkre szabott karakterrajzok hiteles, szerethető, és a kiscsapatba-társadalomba egyaránt integrált figurákat láttatnak, akiknek megvannak a saját gondjaik, legyen szó a közös élet dinamikájának kérdéseiről egy meleg, leszbikus vagy hetero kapcsolatban, vagy a saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásokról, a boldogság és boldogulás kérdéseiről különböző életszakaszokban. A média, a politika vagy a konzervatív hagyomány is személyes viszonyokra adaptálva nyer megbocsátó kritikát, nyertesként hozva ki a játékból az egyéniséget, eredetiséget és a szeretet összefonó erejét.

A filmnyelv hasonlóan tarka, mégis öntudatos. A zenés betétek a posztmodern musical-léttel kacérkodnak, az új hullámos európai modernizmus is kap egy mosolyra késztető gesztust, a hollywoodias happy end-kényszer pedig remekül összebékül a helyzet- és helyszínspecifikus öniróniával, a realitás talajáról elrugaszkodó mesélőkedv a blogbejegyzések nyújtotta reflektív kommentárral. Így lesz filmünk minden túlhabzása ellenére őszinte, tanulságaiban megfontolandó és szórakoztató.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11625