KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelem és egyéb bűnök

Tüske Zsuzsanna

Ljubav i drugi zločini­ – szerb-német-osztrák-szlovén, 2008. Rendezte: Stefan Arsenijević. Írta: Stefan Arsenijević, Srdjan Koljević, Bojan Vuletić. Kép: Simon Tansek. Zene: Oliver Welter. Szereplők: Anica Dobra (Anica), Vuk Kostić (Stanislav), Feđa Stojanović (Milutin), Hanna Schwamborn (Ivana). Gyártó: ICON Film / Art & Popcorn. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 106 perc.

 

A korábban főleg rövidfilmek szülőatyjaként tevékenykedő Stefan Arsenijević 2008-as, Szerelem és egyéb bűnök című munkájával már nagyjátékfilm-utódot hagyott maga után, az öröklött génkészlet azonban bizonyos tekintetben a nagy testvér esetében is felismerhető, mivel az író-rendező nagyobb formátumú alkotását ismét apró epizódokból állította össze.

A történet főhőse Anica, egy lakótelepi szoláriumszalon tulajdonos és egyben bűnöző kiskirály, Milutin szeretője, aki egy nap elhatározza, végleg búcsút mond a boldogtalanságnak és a betondzsungelnek. Terve szerint egyetlen nap alatt elbúcsúzik mindenkitől, aki fontos számára, valamint régi számláit is rendezi, majd este, a szeretője széfjében összegyűlt védelmi pénz meglovasításával nekivág az országútnak és vadonatúj életének. Számításait Milutin legjobb emberének, a fiatal Stanislavnak szerelmi vallomása húzza keresztül, aki gyermekkora óta rabja a nőnek és mindenáron vele akar maradni, így Anicának el kell döntenie, hogy tervét kétszemélyesre módosítja, vagy a biztonságos magányt választja.

A film, az alaptörténet sémája szerint laza rokonságban áll a film noirral, a cselekményelemek között pedig bűnügyi motívumok is felfedezhetőek, azonban egyetlen nap leforgása alatt játszódó, elhibázott életek apró epizódjait felsorakoztató meséjével Arsenijević elsősorban az emberi drámára és az eredendő magányra helyezi a hangsúlyt. A sokszereplős műben a háttér szinte egyenértékűvé válik a figurákkal: a betonszürke hidege, a falfirkák koszos tarka tónusai és a panelházak reménytelenséget hordozó geometriája, hétköznapiságuk ellenére is különleges atmoszférát adnak az északi filmek visszafogott melankóliáját idéző alkotásnak, amelynek elemei között a finomművű párhuzamok és némi keserédes humor teremtenek egységet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10172