KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éli könyve

Kovács Marcell

Book of Eli­ – amerikai, 2010. Rendezte: Allen Hughes és Albert Hughes. Írta: Gary Whitta. Kép: Don Burgess. Zene: Atticus Ross. Szereplők: Denzel Washington (Éli), Mila Kunis (Solara), Gary Oldman (Carnegie), Michael Gambon (George), Malcolm McDowell (Lombardi). Gyártó: Alcon / Silver Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Magányos vándor bandukol a kietlen, poszt-apokaliptikus tájban. Ruhája koszlott, zsákjában fegyverarzenál, fülhallgatójából Al Green tiszteletes énekli gyönyörű fohászát a megváltásért. Határozott léptekkel halad távoli úticélja felé, nem tartóztathatják fel vérszomjas kannibál haramiák, nem gyűrhetik le gaz motoros martalócok. Történhet bármi, menetel rendületlenül a pusztaságban. De hová igyekszik? Milyen halaszthatatlan elintéznivalója lehet itt a semmi közepén?

Minél kevesebbet tudunk, annál jobb. Az erőltetetten csavaros és kényszeredetten emelkedett befejezésben úgyis fény derül mindenre, de addig élvezzük a kopár, futurista western nyújtotta örömöket. Merüljünk el a napszítta, romos környezet igéző látványában, lubickoljunk a mindent átható reménytelenségben. Gyönyörködjünk a kegyetlen sivatagi párbajokban és az őrült zsarnok szerepében megunhatatlan Gary Oldmanben. Képzeljük, hogy egy Leone-filmet látunk, a nagy robbanás utáni jövőben. Segítségül az egyik böhöm újbarbár harcos folyton a Volt egyszer egy vadnyugat zenéjét fütyörészi a fülünkbe.

A manapság népszerű világvége-forgatókönyvek egy variánsával van dolgunk, kivételesen zombik nélkül, viszont meglepően markáns mondanivalóval. A Hughes fivérek A pokolból óta nem forgattak nagyjátékfilmet, érthető hát igyekezetük, hogy most valami fajsúlyossal rukkoljanak elő, és az Éli könyve bizony nem habkönnyű lányregény. Elgondolkodtat hitről, reményről, kitartásról, és szót emel a nyomtatott könyvek védelmében. Nemes konzervativizmusa és vallásos meggyőződése komoly elvárásokat támaszt a nézővel szemben, de ahogyan egy Shyamalan-film sem kizárólag keresztény-allegóriaként működik, úgy az Éli könyve is nyugodt szívvel ajánlható csupán dögös akciófilmként, amelyben Denzel Washington egyszerre alakítja Mad Maxet, Zatoichit és Forrest Gumpot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10110