KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Las Vegas ostroma

Kárpáti György

21 – amerikai, 2008. Rendezte: Robert Luketic. Írta: Ben Mezrich regényéből Peter Steinfeld és Allan Loeb. Kép: Russell Carpenter. Zene: David Sardy. Szereplők: Jim Sturgess (Campbell), Kevin Spacey (Rosa), Kate Bosworth (Jill), Aaron Yoo (Choi). Gyártó: Relativity Media / Michael de Luca Productions / Trigger Street. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 123 perc.

 

A filmtörténet kezdetek óta ismeri a kártyajátékokat: az elsősorban a pókerről szóló filmek színvonala meglehetősen egyenetlen, skálájuk Lumière egypercesétől a szalon-westerneken át James Bondig húzódik. Ezúttal a blackjack kerül terítékre egy közelmúltban megtörtént esetnek köszönhetően: a fáma egy massachusettsi egyetem matekzsenijeiből verbuvált kártyaszámlálókról szól, akik folyamatosan fejlesztett technikájukkal a nyolcvanas évek elejétől az ezredfordulóig dollármilliókkal rövidítették meg az egyszeri balekok pénzére pályázó kaszinókat és játékbarlangokat, míg a Griffin Investigations le nem kapcsolta őket. Az esetről nemcsak bestseller, belső jelentés és újságszenzáció született, hanem számos dokumentumfilm is készült, tehát jó branddé vált egy hollywoodi feldolgozásra. Robert Luketic filmje szemérmesen kipofozta az eredeti történetet (mellőzve az eredeti ázsiai-amerikai szereplőket, a nyolcvanas évekből napjainkba helyezve a szüzsét), beemelte a Kevin Spacey megformálta szellemi agytröszt professzor karakterét, s a társaságból a középpontba helyezett egy főhőst. Az ő kerettörténetén keresztül elevenedik meg a múlt, a hosszúra nyújtott expozícióból az is kiderül, hogy a tandíjára hajtó erkölcsös fiatalemberből hogyan vált megszállott kártyaszámláló.

Mert a film kulcsmondata szerint szereplői nem szerencsejátékosok, hanem a játékot tudományos alapon végző számlálók – ha pedig ezt a tevékenységet érzelmek zavarják meg, vagy elvész a kontroll, akkor mindennek befellegzett. Természetesen a történetben mindkettő bekövetkezik, de nem ez dobja fel a filmet. Az eredeti alkotói szándék és a régi tapasztalatok ellenére – miszerint a golf és a sakk mellett a kártya a legunalmasabb filmre vihető sportág – a dinamikus vágásnak és az érdektelen romantikus szálnak köszönhetően éppen a játékbarlangok jelenetei sikerültek a legjobban. Kár, hogy ezekből a játékidőhöz viszonyítva viszonylag kevés született.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9456