KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hét kard

Géczi Zoltán

Chat gim – kínai, 2005. Rendezte: Tsui Hark. Írta: Cheung Chi-sing. Kép: Keung Kwok-man. Zene: Kawai Kenji. Szereplők: Leon Lai (Yang), Charlie Yeung (Wu), Donnie Yen (Chu), Kim So-yeon (Luzhu). Gyártó: City Glory Pictures / Film Workshop / Boram / Mandarin Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 153 perc.

A Seven Swords ékesen bizonyítja, mily botorság volt rögöt vetni Tsui Hark ereszkedni látszó karrierjére: a direktorzseni, ki spártai szigorral mérve is minimum két mérföldkövet helyezett el a tradicionális harcművészeti film zsánerének nyomvonalán, új munkájával kirakta a büszke mesterhármast. Rendezőnk ez alkalommal irodalmi alapanyagból, gondosan válogatott sztárokkal, nagy költségvetésből (18 millió USD) dolgozhatott, és nem csekélyebb vállalást tett, minthogy észhez téríti az esztétika mámortól kótyagossá vált, tömény giccs felé rohanó, ellaposodott kínai kardjátékfilmet. A casting minősége az ambícióhoz mérhető, hemzsegnek a moziban a keleti színészvilág kisistenei: a legnagyobb kardforgatót Donnie Yen játssza, oldalán áll Chia-Liang Liu, a Shaw Brothers filmek veterán sztárja, de a női fronton is csodás a lajstrom, többek közt Charlie Yeung és Zhang Jingchu kaptak fontos szerepeket. A végeredményt pedig bárki megirigyelhetné: karakteres arcok, szuggesztív figurák, fenséges fényképezés, festményszerű, mégsem túlzó díszletezés, remek harcművészeti koreográfia, száz szálon futó mitológia adja ki a Seven Swords savát-borsát. Csak a cselekményvezetés, az biceg néhol; sajnálatos módon az epikus igények keményen nekifeszültek a játékidő korlátainak, legalább 60 percnyi anyag hullott alá a vágószoba padlójára, ezért az expozíció nem nevezhető hibátlannak (remélhetőleg az eljövendő rendezői változat majd helyreteszi a dolgokat). A Seven Swords azonban torzóként is lélegzetállító kardjátékfilm-remekség, egyszerre idézi a dicső múltat, s mutat utat a kortárs alkotók számára.

Minden adott hozzá, hogy Tsui Hark új filmje a Volt egyszer egy Kínához hasonlóan nagy sorozattá növi ki magát. S hogy nem véletlen került monitorra az elcsépelt jelző, miszerint epikus igényű mű akadt horogra, annak bizonyításául álljon itt a következő: a hírek szerint a rendező összesen hét részben kívánja feltárni a kard mestereiről szóló mondafolyam mélységeit, a második epizód forgatása pedig még idén elkezdődik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8618