KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Proust – filmen

N. N.

 

Az eltűnt idő nyomában a hatvanas évektől kezdve vonzotta a filmgyártókat és a filmalkotókat. Truffaut-nak a Jules és Jim után ajánlották fel a remekmű filmrevitelét, ő azonban elutasította a lehetetlen vállalkozást. Igen: Mission Impossible – e hangzatos és inkább bűnügyi szakkifejezéssel illette a tervet. Joseph Losey viszont hosszú évekig foglalkozott vele, a forgatókönyvet természetesen Harold Pinter írta volna, aki a gyártó cégtől egy évi fizetést kapott csupán azért, hogy a Proust-művet gondosan újraolvassa. Aztán Pinter is úgy látta, az „adaptáció”, a „képeskönyv-jelleg”, az „irodalmi ismeretterjesztés” mindennél szörnyűbb veszélye ólálkodik a terv körül, és visszalépett – Losey-val együtt. Megkockáztatjuk mégis: talán az ő együttműködésük eredményezhette volna a legeredetibb és legmélyebb Proust-filmet...

Luchino Viscontinak is dédelgetett álma volt Az eltűnt idő nyomában megfilmesítése. 1969-ben, tehát még a Halál Velencében és az Elátkozottak előtt dolgozták ki Suso Cecchi d’Amicóval a forgatókönyv első vázlatait. 1970 végén már a helyszínekre is ráleltek, kezdett a jövendő forgatócsoport megszerveződni. A regény sok főalakja közül Marcelt Alain Delon, Charlust Marlon Brando játszotta volna. „Utolsó filmem lesz az Az eltűnt idő nyomában” – mondogatta Visconti. Utolsó filmje mégis a Ludwig lett, melyet már Az eltűnt idő nyomában előkészítése alatt forgatott...

A magyar olvasónak és nézőnek talán érdekes lesz megismerkedni a tervezett Visconti-film néhány részletével épp akkor, amikor a moziban bemutatják Volker Schlöndorff szerény Swann-adaptációját (melyben Alain Delon immár nem Marcel, hanem épp Charlus figuráját játssza).

Valamit Suso Cecchi d’Amicóról. 1945-től dolgozik forgatókönyvíróként, Luigi Zampa, De Sica és jónéhány más neorealista rendező munkatársa. Igazából mégis Visconti életművével forrott össze munkássága. A Halál Velencében kivételével a mester minden művében közreműködött. A forgatókönyvet Viscontival együtt francia nyelven írták, az itt közölt részlet a párizsi Persona Kiadó 1984-es ediciójából való.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5698