KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szívek királynője

Pazár Sarolta

Dronningen – svéd, 2018. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Käehne és May el-Toukhy. Kép: Jasper Spanning. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Trine Dyrholm (Anne), Gustav Lindh (Gustav), Magnus Krepper (Peter), Stine Gyldenkerne (Lina). Gyártó: Nordisk Film Productions. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 127 perc.

 

Üssétek le a fejét! – harsogja a Szív Királynő Alice-nak Csodaországban. Anne szerető anyaként esténként ikerlányainak olvas fel Lewis Carroll klasszikusából. Azonban a tökéletes családi idillbe, az erdő szélén álló, elegáns családi házának falai közé betolakodik férje első házasságából született, problémás kamasz fia, Gustav, aki vadságával, fiatalságával összekuszálja a nő decens és kiszámítható hétköznapjait. Habár az odaadó családanyának, a házasságában még mindig boldogan lubickoló feleségnek és a bántalmazott dán fiatalkorúak eltökélt és érzékeny ügyvédjének képe a külvilág számára makulátlan marad, Anne elcsábítja Gustavot és viszonyt kezd vele.

May el-Toukhy (Egy szó, mint száz: szerelem), aki rendezőként és íróként is jegyzi a filmet, precízen simította egymáshoz alkotása témáját és képi világát. A Szívek királynője minden képkockája hűvös precizitással szerkesztett ugyan, mégis lágyságot áraszt a harmincöt milliméteres celluloid nyersanyag finom szemcsézettsége. A rendezőnő legnagyszerűbb húzása, hogy hiába látjuk a bátortalan érintéstől a vad szexig a csábítás minden mozzanatát, mégsem állítja kétséget kizáróan, hogy meddig tart az a sodródás, ahogyan a friss testi ingerek iránt lángra lobban az ötvenes éveiben járó asszony és hol kezdi el Anne szörnyetegként irányítani és manipulálni férjét és mostohafiát. Az erőszak és a csábítás óvatosan lopódzik be ugyan, mégis fékezhetetlennek látszik, ami a főszerepet játszó Dyrholm-t bravúros alakításra sarkallja ebben a több rétegű, hűvös melodrámában és a szexuális ragadozó karakterének felépítése is hibátlanra sikerül. A letisztult építészeti formák közé zárt libidót felszabadító Gustavot úgy küldi vesztébe mostohaanyja, mint ahogy Alice-t a Szív Királynő: előbb a kivégzés, csak aztán az ítélet. A szörnyeteg veszedelmes vágyait visszanyelve mindenkin úrrá lesz és győzedelmeskedik. Lényegtelen, hogy ezért mások mekkora árat fizetnek, ha ő végül nem veszít el semmit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14095