KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szupercella 2: Hades

Kovács Patrik

Escape Plan 2: Hades – amerikai-kínai, 2018. Rendezte: Steven C. Miller. Írta: Miles Chapman. Kép: Brandon Cox. Zene: The Newton Brothers. Szereplők: Sylvester Stallone (Breslin), Dave Bautista (Trent), Xiaoming Huang (Shu), Jesse Metcalfe (Luke), 50 Cent (Hush). Gyártó: EFO Films / Grindstone Entertainment Group / Leomus Pictures. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 96 perc.

 

Visszavonulni stílusosan a legnehezebb, kiváltképp, ha egy olyan ikonikus akciósztárról beszélünk, mint Sylvester Stallone. A veterán hős hosszú évek óta dacol az elmúlással: bár az utóbbi időben arra is láthattunk példát, hogy egy-egy film kedvéért szelíd mentorfigurává lényegül (Creed: Apollo fia), hiúsága még mindig arra sarkallja, hogy szálfaegyenes keményfiúk bőrébe bújjon. A Feláldozhatók első részével épp ő ágyazott meg a nagypapakorú akcióhősök reneszánszának, majd újra ledobta ugyanazt a nosztalgiabombát: a Szupercellában ismét randevút adtak egymásnak a műfaj másik fétisszínészével, Arnold Schwarzeneggerrel, Mikael Håfström rendező pedig jókora kliséhalmazból épített köréjük alibi-történetet. És most megérkezett a még dicstelenebb folytatás. A Szupercella 2: Hades csupán nevében „őrzi” elődjét, a csomagolás ugyanis hígvelejű B-mozit rejt, mely roppant kínos tétel Sly filmográfiájában.

Ráadásul az alaptörténet szinte változatlan, a különbség csupán annyi, hogy ezúttal nem Ray Breslin (Stallone), hanem leghűségesebb munkatársa, Shu élvezi egy high-tech csúcsbörtön vendégszeretetét, s a komfortélményt az is fokozza, hogy a Hades névre hallgató létesítményben a foglyokat arra kényszerítik, hogy gladiátorokként harcoljanak egymással. Ray és biztonságtechnikai szakemberekből verbuvált csapata persze Shu segítségére siet, az ezt követő fordulatok viszont olyannyira szimplák, a cselekményvezetés olyannyira kiegyensúlyozatlan, hogy a Szupercella 2 sorsa már akkor is a feledés volna, ha eltekintenénk a szegényes technikai apparátustól, a rángatózó kamerával felvett harci szekvenciáktól, a minimálgesztusokkal játszó színészektől vagy a futurisztikus börtönmiliő nevetségességétől. Stallone rajongóinak még várniuk kell arra a stílusos visszavonulásra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13776