KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Imre herceg fehér lovon

Hiánycikknek számít mostanában a magyar történelmi képregény. Amíg a rendszerváltás előtt számos történelmi regénynek készült rajzos adaptációja, a korszak legfontosabb alkotói közé tartozó Fazekas Attilát pedig ma is izgatja a magyar régmúlt, addig a fiatalabb alkotók jellemzően inkább a jelenkorban vagy különféle fantáziavilágokban játszódó képregényekkel jelentkeznek. 2017-ben viszont két impozáns kiállítású történelmi munka is megjelent: az 56-os témájú Budapest angyala után a Magyar Királyság alapítása körüli években játszódó Királyok és kereszteket is kézbe vehettük.

Mészáros János író és Németh Levente rajzoló kötete francia mintákat idéz: fikciós kalandtörténet, amelyen látszik a kutatómunka, a történelmi tényanyag és az öltözetek, fegyverek, jelképek ismerete. Az alkotók nem a „kisemberek a történelem viharában” sémáját használják, noha manapság az a gyakoribb a műfajban, hanem Szent Istvánt, Imre herceget, II. Konrád német-római császárt léptetik fel a fontosabb szerepekben. A történet egyszerű és meglepetésektől mentes, de kellően fordulatos, és a valódi célja, hogy megismertesse a főhősöket, eligazítsa az olvasót az 1030 körüli magyar viszonyokban. És persze az, hogy csatákat, villogó kardokat, ágaskodó lovakat lássunk, csupa olyasmit, amit Németh Levente nagy kedvvel és tudással, aprólékosan rajzolt meg. Ezzel együtt érezhető, különösen egy-egy arc ábrázolásánál, hogy a kötet befejezésével kicsit sietnie kellett. Az alkotók külföldön is kiadnák a Királyok és kereszteket, az viszont a hazai piacon számít komoly fegyverténynek, hogy kellemetlen politikai mellékzöngék nélkül, szórakoztatóan, magas színvonalon mesélnek a magyar történelemről.

Mészáros János – Németh Levente: Királyok és keresztek I.: Voluntas Tua. Színes, keményfedeles, 100 oldal. Szerzői kiadás.

 

Hammett titkos ügynöke

Irodalmi berkekben kétségtelenül kevesebbet hivatkoznak rá, mint A máltai sólyomra, de Dashiell Hammett egy képregényhőst is kitalált a harmincas években, Corrigant, az FBI X-9-es kódjelű titkos ügynökét. Hammett csak a sorozat elejét írta, a Corrigan-képsorok viszont megszakításokkal egészen 1996-ig futottak különféle napilapok hátsó oldalán. A legjobb epizódok általános vélekedés szerint a hetvenes években készültek, amikor Archie Goodwin író és Al Williamson rajzoló, az amerikai képregényipar két legendás alakja vitték a sorozatot.

Williamson már az ötvenes években keresett rajzoló volt, ő szerezte Goodwinnak első képregényes munkáját, később pedig nemcsak gyakori alkotótársak, de remek barátok is lettek. Az X-9-ben Goodwin érezhetően kollégája keze alá dolgozott: ezek a pofonegyszerű, megmosolyogtató kémsztorik a hetvenes években már bőven idejétmúltnak számítottak, Williamson rajzai miatt mégis a műfaj klasszikusáról beszélhetünk. Szinte fotorealisztikusan élethű arcvonások, a sötét terek, árnyékok merész használata és akciófilmbe illő plánváltások jellemzik a Corrigan-stripeket. Nem tudom, a korszak rajzolói közül ki más tudott volna ilyen kis helyen, ennyire kevés eszközzel hasonlóan lenyűgöző képi világot kimunkálni.

Archie Goodwin – Al Williamson: X-9: Corrigan titkos ügynök. Fekete-fehér, puhafedeles, 120 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

 

A vörös veszedelem

Las Vegas, bombakísérletek, kommunistaveszély, feketelistázás – ennyiből ki is rajzolódik, ezúttal mibe ártja magát John Blacksad nyomozó. Címszavaknál azért nincs szükség többre, mert az immár itthon is töretlenül népszerű francia-spanyol sorozat, a Blacksad lényege éppen az, hogy az amerikai bűnügyi zsánerek párlatát nyújtsa, csak éppen ember- helyett állatszereplőkkel. A harmadik kötetben el lehet gondolkodni azon, mely valós személyek ihlették az ötvenes évekre jellemző típusfigurákat (exnáci tudós, beatköltő, korrupt politikus), a sztori viszont a kelleténél zavarosabb és sűrűbb. Ám ez nem sokat számít, amíg Juanjo Guarnido rajzaiban gyönyörködhetünk: az arcokra kiülő érzelmek, a mozdulatok, a korfestő díszletek ábrázolása, mint mindig, most is lélegzetelállító.

Juan Díaz Canales – Juanjo Guarnido: Blacksad – Vérvörös lélek. Színes, keményfedeles, 56 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 64-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13542