|
|
|
MoziTerminator: GenisysAndorka György
Terminator: Genisys – amerikai, 2015. Rendezte: Alan Taylor. Írta: Patrick Lussier, Laeta Kalogridis. Kép: Kramer Morgenthau. Zene: Christophe Beck. Szereplők: Arnold Schwarzenegger (Terminator), Emilia Clarke (Sarah), Jai Courtney (Reese), Jason Clarke (John), Byung-hun Lee (T-1000). Gyártó: Paramount Pictures / Skydance Productions. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 126 perc.
A Terminátor
2 végén kohóba ereszkedő T-800-as teátrális öngyilkosságával a Skynet
robotjainak, úgy tűnt, bevégeztetett, cserébe a celluloid-panteonban várta őket
a megérdemelt öröklét. A sírrablókra azóta is rájár a rúd: a máig jobbára Cameron
ötleteinek szemérmetlen újrahasznosításából élő alkotóknak mindezidáig nem
sikerült érdemben hozzátenni a második fejezettel kerekre zárt univerzumhoz –
ha mégis megpróbálták, a végeredményt látva inkább ne tették volna.
Az áthallásos címével ambíciózus vállalására
reflektáló Genisys új kezdetet ígér,
de csupán a nagy elődökre parazitaként tapadó nosztalgia-rebootok (Jurassic World) és időutazós remixek (Sötétségben – Star Trek) nyomvonalán
iparkodik csúcsra járatni a vérszívást: az újra nyitott családi fotóalbumban
szinte mindenki felbukkan, emblematikus vagy épp csak bennfentesek számára
kiszúrható elemek köszönnek vissza szakmányban, de az egész egy ponton túl
izgalmas helyett inkább fárasztóvá válik (Umberto Eco után szabadon: egy
főhajtás megható, száz nevetséges). 24 évvel az utolsó Cameron-film után persze
kiéhezett kutyaként harapunk rá az odavetett koncokra, de a mimikri csak rövid
ideig tudja elfedni, hogy a király meztelenebb, akár a punkokkal újfent
összeakadó, CGI-elixírrel fiatalított Schwarzenegger. Hiába, a show-nak így is
folytatódnia kell: a finálé ironikus, szándékolatlanul is önreflektív
pillanata, amikor a fémváz alatt már érző szívet rejtő, „öreg, de nem vén”
(köszönjük, értjük) apafigura a második rész befejezését felülírva ismét
alámerül, de csak hogy végső, tragikus önfeláldozás helyett egykori nemezisének
elpusztíthatatlan, alakváltó gúnyájában szülessen újjá. Hogyan is értenék a
stúdiófőnökök, hogy nem sztárgázsira és renderfarmokra költött dollármilliók,
hanem a jelenleg csillagok között járó szerző szelleme az, ami valóban hiányzik
a gépből.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 62 átlag: 5.76 |
 |
|
|
|
